Az állami cégek 22 milliárdot költenek bérkompenzációra

A vagyonkezelő tájékoztatása szerint a bérkompenzációt a társaságok saját forrásaikat felhasználva oldják meg, de jelzik az MNV Zrt.-nek, ha nem tudják kigazdálkodni a bérkompenzáció költségeit.

Még mindig hiányzó részletek

A nemzetgazdasági miniszter február elején nyilatkozott utoljára a téma kapcsán, akkor viszont azt mondta, hogy két lépcsőben oldják meg a pórul járt munkavállalók kompenzációját. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Hogy ez utóbbi pontosan mit is jelent, azt nem tudni, a részleteket a szaktárca nem dolgozta még ki. A kormány azt is vállalta, hogy vállalja a közszolgák bérkompenzációját, ami összesen 690 ezer dolgozót érint.

Miért van szükség a kompenzációra?

Tavaly december 22-én hirdették ki a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletet.

Ezek alapján a minimálbér 2012. január elsejétől havi 93 000, a garantált bérminimum pedig havi 108 000 forintra emelkedett.

Január elsejétől megszűnt a munkavállalók adójóváírási lehetősége, valamint egy százalékponttal emelkedett a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék, és a két intézkedés hatására 2012-ben a havi szinten 216 806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. Korábban a versenyszféra képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a bérkompenzáció végrehajtásánál a munkahelyek megtartását tekintik elsődleges szempontnak.