A németek egyre jobban félnek a román és bolgár bevándorlók áradatától, mivel 2014-től számukra is érvénybe lépnek a munkavállalási könnyítések. (A munkavállalók szabad áramlásának életbe lépése a magyarok számára már 2011. májusától megtörtént.) Különösen a roma népességtől tartanak, legalábbis ezt lehet leszűrni az olyan cikkekből, mint a Bild.de tudósítása és az általa hivatkozott televíziós interjú volt a napokban.
120-180 ezren is érkezhetnek
A műsorban egy bolgár származású énekesnő arról beszél, hogy tapasztalatai szerint mennyire nem képesek beilleszkedni hazájában a romák. Az adás részben feltűnést, részben nagy felháborodást keltett a szociálisan érzékeny németeknél.
A német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) vezetője, Frank-Jürgen Weise nyilatkozata szerint jövőre 120-180 ezer bolgár és román is érkezhet, de a bevándorlás fokozódása, jóval alacsonyabb számokkal ugyan, de már most is nagyon érezhető. Attól tartanak, hogy sokan csak a nyomor elől menekülnek majd, alacsony képzettséggel vagy képzettség nélkül és rossz egészségi állapottal érkeznek majd. Így áttelepülésük, ellátásuk milliárdos kiadást is jelenthet.
Jön a szegények rohama
A bolgár és román munkavállalóktól a britek is legalább ennyire félnek, náluk szintén 2014-ben esedékes majd a munkavállalók szabad áramlásának lehetővé tétele. Állandó téma lett az ottani sajtóban és politikában a bevándorlás, vagy a bevándorlóknak járó szociális juttatások különböző mértékű korlátozása.
„A szegények rohama – hajléktalan bevándorlók” címmel írt hosszabb cikket néhány napja a Der Spiegel német hetilap online verziója. Eszerint a nincstelen kelet-európai bevándorlók egyre gyakrabban kell német földön kényszerszállást keressenek maguknak és kezeltetik magukat az utcai ambulanciákon (orvosi ügyeleteken). Általában a városi önkormányzatok és az egyházak által fenntartott karitatív szervezeteknél keresnek segítséget.
Munkanélküliségből a hajléktalanságba
A riport szerint sokan, köztük magyarok is az otthoni munkanélküliség elől érkeztek Németországba, hogy pénzt keressenek, de nem jártak sikerrel. Társadalombiztosításuk már nincsen, így az eredetileg a hajléktalanoknak kitalált ingyenes ellátásokat veszik igénybe. A társadalom peremén harc dúl egymás kiszorításáért – írja a lap. A német helyi önkormányzatok úgy érzik, egyedül hagyták őket a kelet-európai „szegénykivándorlás” problémájával.
A németországi hajléktalanok száma érezhetően emelkedett az utóbbi években, nem kis részben azért, mert egyre többen jönnek Kelet-Európából, és sem vízumra, sem tartózkodási engedélyre nincsen szükségük – írják. Közülük sokan akadémikusok vagy szakmunkások, de napszámosok is jönnek. Aki három hónapnál tovább akar maradni, az kisipari engedélyt kérelmez. Ám a leggyakrabban így is feketén dolgoznak, az órabér 3-4 euró (körülbelül 870-1180 forint).
Autóban lakni, ingyenkonyhán enni
„Sok bevándorló itt egészen rossz körülmények között él, gyakran autókban laknak és ingyenkonyhán esznek” – mondja Barbara Peters-Steinwachs, a BAGW hajléktalanokat segítő szervezet munkatársa. A szervezet adatai szerint 2011-ben már a hajléktalanprogramok résztvevőinek 15 százaléka külföldi volt.
|
Megrohamozták a Goethe-intézetet a spanyolok Miután minden második 25 év alatti spanyol fiatal állás nélkül van, sokuk úgy látszik, tudatosan készül külföldre. Erre utal, hogy két év alatt 80 százalékkal nőtt az országban a Goethe Institut nevű német kulturális intézet nyelvtanfolyamaira jelentkező diákok száma. Portugáliában is erős volt a növekedés – idézi a Der Spiegel az intézet egyik illetékesét a DAPD hírügynökség nyomán. A növekedés a tanulók elmondása alapján egyértelműen a válsággal van összefüggésben. Különösen keresettek a szakmaorientált tanfolyamok, mert német vállalatok egyre gyakrabban toboroznak ápolókat, orvosokat vagy mérnököket. Leendő munkatársaikat pedig sokszor még az elutazás előtt, szülőföldjükön taníttatják a nyelvre. |
Szociális segítők elmondása szerint a menhelyek az utóbbi időben nagyon zsúfoltak, a hangulat feszült, sok lakó ideges és agresszióra hajlamos. A hajléktalanok némettudása hiányos, a segítő orvosok, ápolók tudása a segítendők nyelvén szintén. Sok hajléktalan szenvedélybeteg és egyszerre több betegség is kínozza, mint cukorbetegség, magas vérnyomás. Egyes betegségeket esetleg fel sem ismernek vagy tévesen kizárólag az alkoholnak tulajdonítanak. A legtöbbjük nem biztosított, hogy a gondozás költségeit ki állja, bizonytalan – írja a lap.
Hajléktalan-kiszorítósdi
Korábban a lengyel hajléktalanok szorították ki a németeket, most a románok, bolgárok és magyarok szorítják ki a lengyeleket – mondta Stanislaw Nawka, aki 16 éve járja Hamburgot fizetés nélküli önkéntesként a Caritas jótékonysági szervezet mobil orvosi járműjével. Most aggódik, mert a német hajléktalanok szinte teljesen eltűntek az utcákról, nem tudni, hol alszanak és találnak-e orvost valahol. A hajléktalanok egy 2008-as kutatás szerint átlagosan 46 évesen hunynak el – pedig a német átlag 72 év a férfiaknál és 80 év a nőknél.
A hajléktalankérdés a leginkább az önkormányzatokat sújtja, amelyeknek rengeteg költségük származik ebből. Így nemrég már a német városok 205 tagot tömörítő tanácsa, a Deutscher Städtetag is foglalkozott a kérdéssel és megoldásokat sürgetett.
(A magyar és más külföldi turisztikai dolgozók ausztriai problémáiról, valamint a kelet-európai prostituáltakról nemrég itt írtunk.>>>>)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
