Miben akadályozzák a nőket és miben nem a magyar munkahelyeken?

Karriertervezés, álláskeresési szempontok, munka és család egyensúlyának biztosítása, munkahelyi diszkrimináció – ezeket a szempontokat vizsgálta az a kutatás, amelyet a Jobline.hu végzett április végén mintegy 800 nő megkérdezésével. A kutatás alapvető célja annak felmérése volt, hogy a megkérdezettek megítélése szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását. 

A legélesebb helyzet a diszkrimináció kapcsán mutatkozik - mondta Tóbiás Andrea, a Jobline Női Karriernap védnöke, a HVG Kiadói Zrt. marketing igazgatója. A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, de 10 százalék előnyt élvezett. 

Tanulni lehet, előrejutni nehéz

A szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy nőként soha nem kerültek hátrányba, addig 35 százalék diszkriminatívnak tartotta a javadalmazás, 31 százalék a munkahelyen való előrejutás, 22 százalék pedig szakmai tudásuk elismerésének ügyét. Hogy ez utóbbi nem puszta megérzés, elég arra utalni, hogy országos reprezentatív felmérések szerint is a mai napig is lényeges eltérés van a hasonló életkorú és végzettségű férfiak és nők jövedelme között - mondta Tóbiás Andrea.

Szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50 százaléka vallja. A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrier szakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig  az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak.

Mik a fontos szempontok?

A válaszok szerint a nők 31 és 40 éves koruk között szeretnék szakmai pályafutásuk csúcsát elérni, ami alatt elsősorban a bizonyos jövedelmi szint elérését, a biztos, hosszú távú állást, egy adott munkakör betöltését vagy épp egy vezetői beosztás elnyerését értik - mondta Tóbiás Andrea. 

Mivel erre az életszakaszra esik a gyermekvállalás és a kisgyermek nevelésének időszaka is, nem csoda, hogy a fiatal nők, édesanyák minden nap számos egyedi kihívással szembesülnek. Ez magyarázza azt is, hogy a kisgyerekesek - és ezen belül elsősorban a gyermeküket egyedül nevelők - körében kiugróan magas a családbarát munkahelyet preferáló nők aránya. 

A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti. Az összesen hét lehetséges szempont között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek - a kisgyerekes anyákat kivéve - lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait. 

Milyen cégnél jobb a helyzet?

A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve. A megkérdezettek 35 százaléka egyébként hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. 

A saját vállalkozás  mindeközben inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35 százaléka a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, addig ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.