A német egyhavi, nettó átlagbér az Eurostat adatai szerint tavaly év végén 2315 euró (729 200 forint) volt egy egyedülálló, gyermektelen személy esetén, a magyar pedig csak 532 euró (167 600 forint), több mint négyszeres a különbség. Egy kétgyermekes, mindkét szülő esetén átlagbért kereső családnál ugyanez 5059, illetve 1215 euró.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a németek négyszer jobban kerestek volna, vagy négyszer jobban élnének, hiszen az árak is rendkívül különbözőek. Az EU statisztikai hivatala által számított „vásárlóerő-paritás” megmutatja, hogy egy adott tipikus fogyasztói termék- és szolgáltatáskosarat mennyivel drágábban lehet megvenni az egyik országban, és mennyivel drágábban a másikban.
Ezer eurót keresni Németországban
Ez a mutató 1,01 volt Németországban és 0,52 Magyarországon 2014 végén, ami azt jelenti, hogy a német árak az EU-átlag felett 1 százalékkal járnak, a magyar árak pedig annak alig több mint felét teszik ki.
Így egy 532 eurós magyar átlagfizetés vásárlóértéke is nagyjából a duplája, megfelel egy 1000 euró körüli német fizetésnek, német árakkal. Persze csak az átlagos fogyasztói kosár mellett, ami a gyakorlatban mindenkinél más és más. Tegyük hozzá, ezer euró ott kint nagyon kevés, a minimálbér alatt van.
A gyerekkedvezménnyel több
A grafikonokból azt is leszűrhetjük, hogy gyermekkedvezmény nélkül számolva csak a románok és a bolgárok keresnek kevesebbet, mint mi, szintén a vásárlóerő figyelembe vételével. (A bolgár és román adat 2013-as, de nem valószínű, hogy azóta utolértek volna.)
Ha a gyermekkedvezményt is tartalmazó családi költségvetést vesszük figyelembe, akkor már kicsit jobb a helyzet, Szlovákiát, Észtországot és az EU-n kívüli, de a statisztikákban szereplő Törökországot is magunk mögé hagyjuk egy kicsivel. A kedvezmény nem elhanyagolható, más kérdés, hogy a gyermekkedvezmény korántsem fedezi a gyermeknevelés költségeit.
Sokat keresnek a görögök
Az nem túl meglepő, hogy híresen magas árszínvonaluk ellenére a svájciak, a norvégok, Luxemburg és Hollandia vannak az élen. Az már inkább, hogy Németország mennyire lehagyja Svédországot. Vagy hogy a görög bérek mennyivel megelőzik az összes volt szocialista országot, és majdnem beérik az olaszokat, spanyolokat. Talán tényleg rájuk férne egy nadrágszíj-összehúzás.
Sokak szerint az a baj a magyar bérekkel, hogy nincs bennük a jövő. Ugyanis nagyrészt elfogy a pénz, amint a dolgozó kifizette a számláit, evett, megvett néhány fontos tartós fogyasztási cikket, közlekedett, esetleg párszor elment szórakozni – azaz 21. századi emberhez méltó, egyszerű életet élt.
A szükséges plusz hiányzik
Nincs jövő, mert pont az hiányzik, amit arra lehetne fordítani: lakásvásárlásra, megtakarításra, befektetésre, családalapításra, vállalkozás-alapításra... Álmaink megvalósítására. De még a gyerekeink százezres nagyságrendű egyetemi tandíjai sincsenek belekalkulálva.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
