Az Eurostat adatai alapján a nemrég bevezetett minimálbér Németországban például 1473 euró, ami innét nézve nagyon magasnak tűnik, hiszen a mi 105 ezer forintunk átszámolva 333 euró (2014 végi középárfolyamon.) Ez 4,4-szeres különbség a németek javára.
De hát az árak…
Már halljuk is, amint jön az ellenvetés, hogy nálunk az árak is jóval alacsonyabbak. Igen, és nem is kell sokat tanakodni, mennyivel, erre vonatkozóan rendszeresen készülnek számítások. Az úgynevezett vásárlóerő-paritás azt jelzi, hogy egy tipikus lakossági árukosár – hasonlóan az infláció fogyasztói kosarához – mennyivel drágább az egyik országban, mint a másikban.
Ha az Eurostatnál ez a paritás 1,0, vagyis száz százalék, akkor pontosan az EU átlagának megfelelő az árszint. Ha 52 százalék, mint nálunk, akkor kicsit több, mint a fele az árszínvonal az EU-átlagnak. A németeknél 101 százalék, ami épphogy egy kicsit az átlag feletti szintet jelent. Nagyjából kétszer annyiba kerül tehát a fogyasztói lét náluk, mint nálunk.
Ennyivel többet tudnak venni a németek
Így a hazai 333 eurós bruttó bér olyan, mintha 642 eurós lenne a minimálbér az EU átlagos árszínvonalán. Ennél már „csak” 2,27-szer akkora a német érték. Eddig is tudtuk, hogy a németeknek jobb, most azt is tudjuk, hogy a minimálbérükön kétszer és még egy negyedszer annyi terméket, szolgáltatást tudnak vásárolni, mint mi.
Ha kiszámoljuk ugyanezt az összes európai országra, amelynek van minimálbér-adata, akkor arra jutunk, hogy Magyarország nagyjából a mezőny harmadánál helyezkedik el.
Így adóztunk németül Legjobb tudásunk szerint kitöltöttünk egy német adókalkulátort az ottani minimálbér adataival, egyszerű házas, gyermektelen polgárként, kis jövedelmű házastárssal. Az 1473 eurós havi bruttóból nettó 1171,40 euró maradt, ami mintegy 20,5 százalékos levonás. Úgy tűnik, jövedelemadó ilyenkor nincsen, betegség-, munkanélküliség- és nyugdíjbiztosításra megy több mint 300 euró levonás. Magasabb jövedelmű házastárs esetén már 90 euróval többet vonnak havonta. Ott sem lehet fenékig tejfel az adóbevallás, jól meg van bonyolítva, a munkavállalókat 6+1 különféle adózói kategóriába sorolják főként családi állapot alapján, és a szolgálati autótól az egyházi adóig, a szövetségi államig számos módosító tétel van. |
Ám alighanem csalóka a bruttó bér, a 105 ezer forintos hazai minimálbérből ugyanis alapesetben csak mintegy 69 ezer forint marad, nem annyira az szja, mint inkább az egyéb járulékok miatt. Más országokban az alacsony jövedelműeket esetleg kevésbé vagy éppen jobban adóztatják.
Nettó minimálbér-adatokat az Eurostat nem közölt, az adózás ugyanis országokon belül is bonyolult, gyerekkedvezmény, utazási kedvezmény, házastársi kedvezmény stb. tarkítja, hogy csak párat említsünk.
Sokat kapnak a görögök
Ahhoz képest, mekkora bajban vannak, a görögök 684 eurós minimálbérük eléggé soknak tűnik. Mivel náluk az árak csak az EU-átlag 83 százalékát teszik ki, ez átlagos árszínvonal mellett 824 eurót érne, közel 30 százalékkal többet, mint a magyar minimál.
Sok országban nem volt minimálbér-adat, ami annak lehet a következménye, hogy vagy nincs ilyen, vagy bonyolult, rendszerű, szakmánként, szolgálati évek számától függően eltérő a mértéke. Németországban is csak nemrég, januártól vezettek be minimálbért.
Elég-e a minimálbér?
Ausztriában például nincsen általános minimálbér, de egyes foglalkozásoknál – házvezetőnő, gyermek-felülvigyázó, szakács stb. – van. Bonyolult rendszerben, például a gyakorlattól függően, általában 1200-2000 euró között. Az erős szakszervezetek miatt, amelyek saját tagságuk minimális bérét kiharcolják, a munkavállalók többségére azonban de facto minimálbér vonatkozik.
Az, hogy vannak nálunk is nyomorultabbak, ritkán szokott bárkit is vigasztalni, inkább az a kérdés: elég-e a magyar minimálbér legalább egy minimális 21. századi megélhetéshez. Bizton állíthatjuk, hogy nem, azt mutatják a létminimum-adatok is, amelyek számítását éppen most állítják le, a kritikusok szerint talán azért, mert rossz fényt vetnek a társadalom helyzetére. De ezt mondja a józan ész és tapasztalás is.
(Választanod kell, két gyereket akarsz, vagy egy családi házat? – írtuk nemrégiben.)
Így játsszák ki a minimálbér-rendeletet Egy liberális – de nem éppen baloldali – álláspont szerint a minimálbér káros, mert ha bevezetik, egyes munkavállalókat már nem lesz érdemes foglalkoztatni, akik egyébként alacsonyabb bérért még dolgozhatnának. Márpedig még a minimálbérnél valamivel alacsonyabb fizetés is jobb, mint közmunkán vagy munkanélküliként tengődni. Sok munkaadó Magyarországon úgy játssza ki a minimálbért, hogy nyolc óra helyett 9-10 órát vagy még többet dolgoztatja az alkalmazottat ugyanazért a bérért. Sokan, főleg vidéken és a szakképzetlenek között ezt is kénytelenek vállalni, mert ha nem csinálják, hamar találnak helyettük valaki mást. Egy másik módszer, hogy eleve csak részmunkaidőre jelentenek be valakit. Mások szerint a közmunka is a minimálbér kijátszása, csak jogszabályba foglalták. |