| A Molnak több mint 20 milliárd forinttal volt alacsonyabb a nyeresége az idei első félévben, mint tavaly. Részletek >> |
A horvátok az INA jelenlegi irányítási modelljének módosításáról is tárgyalnának, ugyanakkor Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke egy interjúban kijelentette: a Mol nem adja fel irányítási jogát a horvát olajipari vállalatban.
Horvát lapértesülések szerint egyébként szeptember 18-án, szerdán kezdődnek tárgyalások a felek között. A Molnál nem cáfolták ezt a dátumot, de a magyar olajtársaság tartja magát ahhoz a korábban is követett gyakorlathoz, hogy nem kíván a sajtóban kommunikálni az egyeztetések menetéről.
A horvát kormány augusztus elején hagyta jóvá az úgynevezett "tárgyalási keretet", amelyben kilátásba helyezte a felek közötti szerződések, köztük az úgynevezett részvényesi szerződés újratárgyalását is, továbbá döntött arról, hogy a megbeszéléseket horvát részről Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter és Mladen Pejnovic, az állami vagyonkezelő igazgatója vezeti. A magyar tárgyalók személyéről a Mol szintén nem kommunikál.
A Mol nem adja ki a kezéből az irányítást
A horvát gazdasági miniszter véleménye szerint a tárgyalásokon vállalatvezetési, költségcsökkentési és nyereség-megosztási kérdéseket kellene megvitatni, valamint foglalkozni kellene szénhidrogén-feltárási és -kitermelési kérdésekkel, a finomítói és a kiskereskedelmi üzletággal, valamint a gáz kereskedelmének kérdéseivel is. "Az INA jóval sikeresebb vállalat is lehetne annál, amilyen most. Erről akarunk tárgyalni a Mollal" - jelentette ki Ivan Vrdoljak a tárgyalási keretet jóváhagyó kormányülésen.
Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Reuters hírügynökségnek adott, múlt hét pénteken megjelent interjújában kijelentette, hogy a Mol nem adja fel irányítási jogát a horvát INA olajipari vállalatban. Mosonyi úgy nyilatkozott: elképzelhető néhány változtatás a Horvátországgal kötött részvényesi szerződésben, például a vétójogokkal kapcsolatban. Azt mondta optimista, lehetséges a megegyezés és egy új növekedési stratégia lefektetése az INA-nál.
"Teljesen biztos vagyok benne, hogy a sikeres tárgyalásokon rendezni tudjuk azokat az apró különbségeket, amelyek néha felmerülnek a két részvényes között" - idézte a hírügynökség az fb elnökét.
A Mol perelni is hajlandó
Mosonyi György megerősítette a sajtóértesüléseket, hogy a Mol hajlandó a gázüzletág miatt perelni Horvátországot 2 milliárd kunára (mintegy 80 milliárd forint), hogy így kárpótolják a Molt a károkért. Szerinte ez kulcsfontosságú része lesz a tárgyalásoknak, mert a horvát kormánynak már 2009-ben át kellett volna vennie a gázüzletágat. Azt mondta: Zágráb az utolsó négy évben pénzügyi kárt okozott az INA-nak és az INA részvényeseinek, a Mol nem hajlandó a további veszteségeket elviselni, és kárpótlást kér a korábbi veszteségekért.
A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-jéig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást köt az INA horvátországi szénhidrogén- termelésével kapcsolatban. Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-jéig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.
Évek óta vita van az irányításról
A Mol még 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalékot a horvát olajvállalatban, majd később 49,1 százalékra emelte tulajdonosi hányadát, a horvát kormány pedig 44,8 százalékos tulajdonosa az INA-nak. A Mol az 50 százaléknál kisebb tulajdonosi részesedése ellenére irányítási jogokkal rendelkezik az INA-ban.
Horvát részről korábban többször is bírálták az INA irányításán belüli viszonyokat, azt állítva, hogy a horvát felet képviselő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok hátrányban vannak a Mol delegáltjaival szemben. Az ezzel kapcsolatos kritikák azután erősödtek fel ismét, hogy a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében tíz év börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. A per egyik vádpontja szerint Sanadert a Mol megvesztegette az INA irányítói jogaiért cserében. Az ítélet nyomán Horvátországban többekben felvetődött, hogy a horvát kormánynak felül kellene vizsgáltatni az INA részvényesi szerződését.
A horvát kormány által augusztusban elfogadott tárgyalási keret egyebek közt azt is tartalmazza, hogy a Mol nem hajtotta végre a vállalt fejlesztéseket, az INA finomítóinak modernizálását például felfüggesztette. Mosonyi György ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Mol többet akart volna befektetni az INA-ba, de ezt akadályozta a zágrábi kormányzat. Mosonyi hangsúlyozta: szeretnének több pénzt betenni a finomításba, az értékesítésbe, a kutatásba és kitermelésbe, de ehhez kell a másik részvényes támogatása is, mivel ők adják az engedélyeket. Konkrét példaként említette, hogy Fiumében (Rijekában) egy 400 millió eurós beruházást nem tudtak elkezdeni az engedélyeztetési nehézségek miatt.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
