A hazai kkv-k várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index, 18 pontos csökkenést követően -44 pontra süllyedt, amely a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték. Ezzel a hazai vállalkozások bizalma – a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken - ismerteti az eredményeket mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően - mondta Németh. A túlzottdeficit-eljárás miatt azonban még az is előfordulhat, hogy Brüsszel befagyasztja az uniós forrásokat (a felmérés készítésének ideje ezt még nem tudhatták a megkérdezettek, mivel ma derült ki, hogyan értékeli az Európai Bizottság a magyar hiányadatot - A szerk.).
Mélyponton a kkv-k bizalma
Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei megtépázták a hazai vállalkozások bizalmát, hiszen az országosan reprezentatív, 700 kisvállalat vezetőjének megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb, 18 pontos esését szenvedte el, ezzel az index négy éves mélypontra, -44 pontra süllyedt.
A legutóbbi felmérés alkalmával több indexelem is csökkent, legnagyobb mértékben a gazdaságpolitika és a közterhek változására vonatkozó részindexek, miközben továbbra is a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások a legpesszimistábbak (- 82 pont). 2011 negyedik negyedévében csupán az EU-s pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A vezetők 4%-a szerint vállalkozásbarát a gazdaságpolitika
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magába foglalja a kormányzat elmúlt 3 hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt, a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő 1 évben. Jelenleg a vezetők csupán 4%-a véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik legnegatívabban, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
A közterhek növekedésére számítanak
A gazdaságpolitika mellett a közterhek változására vonatkozó várakozások romlottak legnagyobb mértékben. 23 százalékpontot növekedett a magasabb közterhekre számítók aránya (76%), ezen belül is a válaszadók többsége 5% feletti növekedésre számít. A kkv szektoron belül a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások számítanak legnagyobb arányban (83%) a közterhek növekedésére.
A közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások erőteljes visszaesése nem véletlen, hiszen míg tavaly év elején a kkv-k terheinek csökkentése és versenyképességük növelése kiemelt gazdaságpolitikai célként lett feltüntetve, idén a vállalkozókat negatívan érintő adóváltozások, valamint a versenyszféra kormányzati oldalról elvárt béremelése jelentősen rontja a vállalkozások versenyképességét – mondta el Németh László.
A legutóbbi negyedéves eredmények közül a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások szerepeltek a legrosszabbul. Ennek oka, hogy az előző negyedévben mért 42%-hoz képest a vezetők 68%-a várja - a jegybanki alapkamat növekedésével párhuzamosan - a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését miközben a csökkenést prognosztizálók aránya csupán 4%.
Eddig az uniós pályázatokban bíztak a kkv-k
A kkv-k bizalmi indexe a válság óta mért mélypontra esett a K&H felmérése szerint, az előző negyedévhez képest is nagyon kiábrándultak a kisvállalkozások vezetői. Az erőltetett bérkompenzáció, a bizonytalan jövő és a kormány gazdaságpolitikája nyomasztja leginkább a szektort.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
