Az iDnes című vezető prágai hírportál keddi értesülése szerint a halasztás oka egyebek között az, hogy jelenleg túl magas a gáz piaci ára. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) és a Mol 2007-től működik együtt ebben a témában. Az eredeti tervek szerint egy 800 megawatt teljesítményű gázerőművet építettek volna a pozsonyi Slovnaftban.
"Jelenleg ez nem kifizetődő. A gáz ára relatíve magas, míg a villanyáram ára alacsony" - indokolta a döntést Anton Molnár.
Kifejtette: problémát jelent a Szlovákia és Magyarország közötti áramátviteli hálózat kapacitása is, amely az új áramforrások és a tervezett gázerőmű üzembe helyezése esetén nem volna képes megfelelően működni.
A tervről azonban a két cég nem mondott le teljesen. "Ha megváltoznak a piaci feltételek, visszatérünk a projekthez" - idézi a cseh hírportál Anton Molnárt. A végső döntés a pozsonyi magyar-cseh erőmű építéséről a jövő évben várható.
Szlovákiában a CEZ a pozsonyi kormány stratégiai partnere egy új atomerőmű felépítésében. A CEZ és a szlovák
JESS közös vállalatot is alapítottak ennek érdekében. Prágai gazdasági körökben most az a hír járja, hogy a CEZ megpróbál kihátrálni a projektből, hogy a közeljövőben teljes egészében a dél-csehország Temelíni atomerőmű kibővítésére összpontosíthassa erejét.
Egyelőre nem épül meg a pozsonyi cseh-magyar erőmű
Későbbre halasztotta a pozsonyi Slovnaft kőolaj-feldolgozó vállalat területén tervezett gázerőmű építését a magyar Mol és a cseh CEZ - közölte Anton Molnár, a Mol kezében lévő Slovnaft szóvivője.
2021 óta a felére zsugorodott. 
