Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig - közölte a Privátbankárral az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya alapján.
A vizsgálat sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket: az ágazat a költségek áthárítása miatt bankadót, telekommunikációs adót, továbbá az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat is megfizeti, ráadásul 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékdíjat (NETA) is .
Általános, hogy az élelmiszeripar – az agrárium és a kereskedelem szorításában – a többlet terheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban - írta közleményében az ÉFOSZ.
A legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, az ágazatban gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, rendkívül alacsony a beruházások mértéke. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.
Nyolcszorosára emelkedett a veszteség
A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt.
2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett az érintett vállalkozások vesztesége, az élelmiszer-ipari cégek által fizetett társasági adó - árbevétel arányosan - pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza.
A magyar élelmiszer-gazdaság jövőjét illetően meghatározó szerepe lesz annak, hogy az ágazat 2014-2020 között mekkora összegű és milyen célokra felhasználható európai uniós forrásokhoz juthat majd hozzá.
Az ÉFOSZ, a magyar élelmiszeripart képviselő szakmai szervezetként ezúton is felajánlja együttműködését a kormányzat számára egy olyan élelmiszer-gazdasági stratégia megalkotásához, amely az uniós források minél nagyobb arányú bevonásával és a különadók mérséklésével megalapozhatná az ágazat hosszú távú versenyképességét és megállíthatná a magyar élelmiszerek térvesztését.
5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban Csehországban. A magyar adat pénteken válik ismertté. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
