A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a szállított áruk tömege – 263 millió tonna – az előző évhez képest 6 százalékkal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2, a csővezetékes szállítás 7 százalékkal növekedett, míg a közúti 8, a belvízi szállítás pedig 28 százalékkal csökkent. Az árutömeg 70 százalékát közúton, 18 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Tavaly is a közúti áruszállítás dominált
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 51 milliárd árutonna-kilométer – 1 százalékkal emelkedett. A vasúti és a közúti szállítás teljesítménye 2 százalékkal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 23 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 18, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett. A nemzetközi áruszállítás volumene 5, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3 százalékkal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6 százalékkal csökkent.
A belföldi közúti áruszállítás volumene 12 százalékkal csökkent 2010-hez képest, míg a nemzetközi forgalom 16 százalékkal nőtt. A közúti áruszállítás teljesítménycsökkenését a járműállomány struktúraváltozása is okozhatja. Az egyéni vállalkozók volumenében 19 százalékkal kevesebb árut szállítottak, míg a társas vállalkozásoknál a visszaesés csak 6 százalékos volt. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 18 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző évi 14 százalékkal.
A társas vállalkozások jobban kihasználják járműveiket
A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott. Az előző évhez képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 6 százalékkal visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 3 százalékkal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket.
A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 6 százalékkal csökkent, nemzetközi viszonylatban 5 százalékkal nőtt. Volumenében a legtöbb árut – 30 százalékot – a kiviteli forgalomban szállították. Nemzetközi forgalomban a kivitel volumene 32 százalékkal nőtt, a tranzit szállítás viszont 18 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 13 százalékkal csökkent, a nemzetközi szállítás 5 százalékkal nőtt.
Tavaly a belvízi áruforgalom volumene 28 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 23 százalékkal mérséklődött, ami főként a berakások, azaz az exportszállítmányok össztömegében tapasztalt zuhanásszerű – 39 százalékos – visszaesésnek a következménye, de igen jelentős a tranzitforgalom csökkenése is (22%). A belvízi áruszállítás kedvezőtlen alakulásában jelentős szerepet játszott a Duna 2011-es igen alacsony vízállása.
A helyközi személyszállításban az utasforgalom lényegében nem változott, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 3 százalékkal nőtt 2011-ben 2010-hez képest. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó: 78 százalék. A nemzetközi szállításban 55 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 28, az autóbusz 17 százalékos hányadot képvisel. A vasúton utazók száma összességében 4 százalékkal nőtt. A légi személyszállításban az utasszám 8 százalékkal, a teljesítmény 13 százalékkal nőtt.
A reptér utasforgalma tavaly 9 százalékkal nőtt
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 72 országgal lebonyolított utasforgalma 8,9 millió fő, ami 9 százalékkal volt több, mint a 2010. évi. Ezt az utasforgalmat összesen 109,9 ezer, az előző évinél 4 százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban – az utasok számát tekintve – Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia voltak. A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye közel 1 százalékkal nőtt 2010-hez képest, az utasszám lényegében nem változott. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 55 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 58 százalékos – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48 százaléka Budapesten közlekedett.
2011. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből a személygépkocsik száma valamivel kevesebb, mint 3 milliót tett ki. 2011 során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent. A többi gépjármű száma – a vontatók és motorkerékpárok kivételével, amelyeknél 4–4 százalékos növekedés tapasztalható – lényegében stagnált. Tovább nőtt a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 12, az autóbuszoké 14, a motorkerékpároké 17 év.
Egyre több a használt személygépkocsi
Tavaly az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 76 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 25 százalékkal több. Az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák adták együttesen az először forgalomba helyezett személy-gépjárművek harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 38 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 12 százalék volt. Az első forgalomba helyezéseknél a gépjármű-park öregedése nemcsak a személygépkocsiknál, hanem az autóbuszoknál, motorkerékpároknál és tehergépkocsiknál is tovább folytatódott, egyedül a vontatók átlagéletkora csökkent.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
