Van óránként húszezre egy ügyvédre?

Egy bírósági ügyfél kiemelte, hogy az ő esetében az ügyvéd több órán át kutakodott bírói ítéletek és legfelsőbb bírósági határozatok között, hogy kellőképpen alátámassza az érvelését a bíróság számára, amely óránként 20 ezer forintjába került. Annak ellenére, hogy a magyar hivatalosan nem precedensjog, egyre több az olyan ítélet, amely más ügyekben hozott ítéleteket hivatkozik, vagyis a bírák mindinkább figyelembe veszik az úgynevezett bírói gyakorlatot.

Ződi Zsolt, az Opten jogi igazgatójának véleménye szerint ez egy régi jogelméleti probléma. Hozzátette, a bírói gyakorlat figyelembe vétele a jogalkalmazás egységesülése felé mutat, ugyanakkor felértékeli az ügyvédek munkáját, mert nem elég tudni, vagy elolvasni egy jogszabályt, föl kell térképezni az adott jogszabály alkalmazását is, és ez sokszor valóban hosszas utánjárással jár.

2007 óta a bíróságok tízezrével tettek közzé egyedi ítéleteket, melyek elemzéséből kiderül, hogy átlagosan a bírósági határozatok legalább 20 százalékában van hivatkozás valamilyen folyóiratban közzétett egyedi ítéletre; de bizonyos részterületeken ez az arány akár 100 százalék is lehet. A Kúria intézményes formákban is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy az ítélkezést folyamatosan elemezze, és egységesítse azt.

Ződi Zsolt elmondta, hogy teljesen érthető és helyes törekvés a jogalkalmazás egységesítése, mert a széttartó ítéletek nagyban rontják az állampolgárok jogbiztonságba vetett hitét. A bírói jog tanulmányozásának fontosságát ma már átlátja a teljes jogi szakma, nemcsak a bírák az ügyészek és az ügyvédek, hanem a jogtanácsosi és a közigazgatásban dolgozó jogászi réteg is. Csakhogy a „precedensjog" megemeli a pereskedés költségeit, ahogy terjed az egyedi esetek figyelembe vétele, úgy lesz egyre kevésbé elég a jogszabályok ismerete, és ezzel párhuzamosan felértékelődik az ügyvédi munka is.

Jakab András alkotmányjogász kifejtette, hogy a bírói jog jelentős szerepét a szocializmus idején ideológiai okokból tagadták, noha valójában a legtöbb jogterületen már akkor is csak a bírói joggyakorlat ismeretében lehetett megmondani, hogy „mi a jog". A nyugat-európai hagyományokhoz való visszatérés jele, hogy a rendszerváltás óta a bírói jog létének elfogadása fokozatosan egyre természetesebbé válik, bár még mindig sok a tennivaló a fejekben. A szakértő hozzátette, hogy egy jól működő demokratikus jogállam természetes velejárója a bírói jog, amelyet azonban a törvényhozás és a jogtudomány is kontroll alatt tart.