Jól sikerült a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az első tízéves kamatcseretendere (IRS) a kereskedelmi bankok jelentős kereslete miatt. A jegybank a tegnapi aukcióján 22,5 milliárd forint értékben kötött tízéves kamatcsereügyletet a bankokkal. A pénzintézetek ennél is magasabb összeggel, 30 milliárddal jelentkeztek be, ami kétszer akkora volt, mint a meghirdetett mennyiség. Az MNB 15 milliárdért kötött 3 éves, valamint 50 milliárdért 5 éves IRS-t is a bankokkal, vagyis csak tegnap 87,5 milliárddal nőtt az állomány.
| Az MNB irányadó eszköze szeptember 23-ától (a kamatdöntést követő napon) már nem a 2 hetes betét, hanem a 3 hónapos betét lesz. Ez azonban már nem felel majd meg az új likviditási előírásoknak, így az MNB-betét helyett állampapírokat kell tartaniuk a pénzintézeteknek. |
Az MNB monetáris tanácsa egy hónappal ezelőtt döntött arról, hogy a korábbi 3 és 5 éves futamidő mellett 10 éves lejárattal is meghirdeti a banki állampapír-vásárlást támogató kamatcsereeszközét. A jegybank arra számított, hogy ez az államadósság finanszírozását segít stabilizálni. A monetáris politikai eszköztár átalakítása miatt növekedett meg az IRS iránti kereslet. Az MNB-nek ezzel az eszközzel nemcsak sikerülhet az állampapírpiac felé terelnie a pénzintézeteket, de arra is van esélye, hogy a bankok hosszabb futamidejű kötvényeket vegyenek. Az MNB korábbi közléséből kiderült: a bankok a jegybanki IRS használatának fejében nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem a meglévő állampapír-állomány tartós tartását is vállalták. A Világgazdaság emlékeztet: a tegnapi aukcióval együtt számolva tavaly júniustól fogva a rendszeres tendereken már összesen 842 milliárd értékben kötött IRS-t a jegybank a pénzintézetekkel. Ez csökkenti a bankok hozamkockázatát, ugyanakkor növeli az MNB-jét, ami egy kamatemelési ciklus során akár veszteséget is okozhat a jegybanknak.
Úgy tűnik, az adatok igazolják a Nomura befektetési bank előrejelzését. A cég regionális elemzője, Peter Attard Montalto a korábbi csereaukciók alapján ezúttal is élénk keresletre számított, valamint arra, hogy a hosszabb futamidők népszerűbbek lesznek a rövidnél – írja a Napi Gazdaság.
Az ENSZ jelentése szerint idén, eddig már több civil halt meg Ukrajnában a háború miatt, mint tavaly a teljes évben. 
