A kormány reményei szerint az idei első negyedévben lezárulhatnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) a Magyarországnak nyújtott biztonsági hálóról - mondta csütörtökön Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára egy német rádióinterjúban.
|
| Cséfalvay feltette a költői kérdést: mi lenne az EKB nélkül? |
A berlin-brandenburgi közszolgálati műsorszóró társaság (rbb) Inforadio nevű csatornáján sugárzott interjúban az államtitkár hangsúlyozta: "Magyarország továbbra is képes finanszírozni az államadósságát a piacról". Hozzátette: a finanszírozás "természetesen a kamatok mértékétől függ".
Arra a műsorvezetői közbevetésre reagálva, hogy jelenleg 10 százalék körüli kamattal kelnek el a magyar állampapírok, Cséfalvay kérdéssel válaszolt: mekkora lenne az olasz állampapírok hozama, ha az Európai Központi Bank (EKB) nem vásárolná meg az olasz papírokat? Kifejtette: Magyarország nem tagja az euróövezetnek, ezért nem számíthat az EKB állampapír-vásárlásaira, kaphatna viszont egy biztonsági hálót az IMF és az EU segítségével, és így csökkenhetnének a kamatok.
Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy az idén is a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt tartsa az államháztartás hiányát. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy tavaly csupán egyszeri intézkedések árán sikerült teljesíteni a deficitcélt, a szerkezeti hiány pedig jóval a 3 százalékos tűréshatár felett van, az államtitkár megjegyezte, hogy az egyszeri bevételekkel szemben egyszeri kiadások is álltak bőven, áfa-visszatérítésre például a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeget kellett fordítani, és az egyszeri tételektől megtisztított mérleg 2,8 százalékos hiányt jelez.
Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 
