A mentőalap 3 milliárd euró összegért bocsájtott ki 2022 februárjában lejáró papírokat, amelyek hozama 10 bázisponttal lett magasabb, mint a korábbi – 2021-ben lejáró - kötvényeké. Az alap eredetileg november 2.-án hajtotta volna végre az akciót, akkor azonban a piaci szituáció rendkívül kedvezőtlen volt, hiszen néhány napig azt sem lehetett kizárni, hogy teljesen meghiúsul a görögök megmentése az azóta visszavont népszavazási terv miatt. Érdekesség, hogy a piaci félelmek azóta sem csitultak számottevően. További árnyat vetett az európai kötvénypiacra, hogy az olasz hozamok kritikus szintre emelkedtek.
A luxemburgi székhelyű EFSF – amit 2010 júniusában alapítottak – az eddigi három kötvénykibocsájtásból összesen 13 milliárd euróval tudta növelni a rendelkezésére álló összeget. Az alap eddig kibocsájtott kötvényei folyamatosan alulteljesítették az európai kormánykötvény kibocsájtásokat, a hozamkülönbségek egyre tágultak. A mai kibocsájtást a Barclays Capital, a Credit Agricole CIB, és a J.P. Morgan Chase vezényelte le.
Felbátorodott az EFSF: megtartották az elhalasztott kötvénykibocsájtást
Az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) megtartotta a múlt héten elhalasztott 3 milliárd euró értékű kötvénykibocsájtást. Az akciót múlt héten azért nem tartották meg, mert a görög kormányfő népszavazási terve zavart okozott a piacokon, emiatt félő volt, hogy sikertelen lesz a kibocsájtás. A befolyt pénzből Írországnak segítenek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
