|
| MTI Fotó: Bruzák Noémi |
Tovább rontottunk a statisztikán a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2017-ben - derül ki az Eurostat nemrég frissített adataiból.
A 2016-os 12,4 százalék után 2017-ben már a 18-24 év közöttieknek a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait valamilyen okból kifolyólag. Legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet, vagyis a friss statisztika 11 éves mélypontot jelent.
Az előző évtizedben, 2005-ben és 2006-ban is egyaránt a fiatalok 12,5 százaléka hagyta ott a tanulmányait, 2004-ben ennél is rosszabb volt a helyzet, 12,6 százalék volt az arányuk.
Ezzel a friss adattal az unión belül egyáltalán nem állunk előkelő helyen, hiszen a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. Mögöttünk:
- Portugália 12,6 százalékkal,
- Bulgária 12,7,
- Olaszország 14,
- Málta 17,7,
- Izland 17,8,
- Románia 18,1,
- és Spanyolország 18,3 százalékkal.
Már ez alapján is sejthető, hogy kilógunk a régióból, és ezt igazolják is az adatok: nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi országoktól fényévekkel vagyunk elmaradva.
A cseheknél a fiatalok 6,7, a lengyeleknél 5, a szlovákoknál pedig 9,3 százaléka hagyta ott idő előtt a tanulmányait. A régió a trendet tekintve azonban kettészakadt: míg nálunk és a szlovákoknál romlott a helyzet, addig a cseheknél, lengyeleknél, románoknál és a bolgároknál is javuló tendencia mutatkozik.
A korai iskolaelhagyás hátterében összetett okok állnak: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják a jelenséget. Főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti a probléma, ugyanakkor az oktatás minősége is befolyásoló tényező lehet. Másfelől minden bizonnyal nagy szerepe volt az arány növekedésében annak a ténynek is, hogy a kormány 2012 őszétől 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, így sokkal könnyebbé vált a lemorzsolódás.
Nehéz lesz teljesíteni a célt
Éppen ezért az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése is a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése. Magyarország esetében 10 százalékra kellene levinni az arányt, ám az, hogy 2014 óta emelkedő trend van érvényben, igencsak kétségessé teszi a vállalás teljesítését. (Ezt egyébként a kormány is belátja, mint az kiderül ebből a jelentésből, melyet lapunk közölt elsőként két éve nyáron.)
Az egész EU-ban a közösség mellett 27 tagállam esetében is meghatározták a 2020-as célt; közülük 14 tagállam már teljesítette is az előírást. A legjobb helyzetben Luxemburg van, hiszen a meghatározott 10 százalékos arány helyett a legfrissebb statisztika szerint 7,3 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A lista másik végén, a rá szabott céltól a többi tagállamhoz képest leginkább elmaradva Málta található, ahol szintén 10 százalékra kellene csökkenteni az arányt, ám jelenleg 17,7 százalékot mutat a statisztika.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
