|
| (Fotó: Pixabay) |
A kormány tegnap közölt költségvetési előrejelzése alapján 2020-ban és 2021-ben közel 5 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai az első évben 4,7, a másodikban 4,9 százalékkal emelkednek. És mivel az alap kiadásainak csaknem egésze (2019-ben 99,8 százaléka) a nyugellátásokra megy el, logikusnak tűnik, hogy akkor az egyes ellátások is ekkora mértékben emelkednek.
Ez igen gáláns lenne, tekintve, hogy a Pénzügyminisztérium múlt év végi gazdasági kitekintése szerint ezekben az években 3 százalékos lesz az infláció. Márpedig a hatályos törvény szerint a nyugdíjakat az inflációhoz igazítottan emelik minden évben. Csakhogy egyrészt a tárca előrejelzése inkább technikai jellegű, tájékoztató jellegű, amitől a tényadat eltérhet. Másrészt a nyugdíjalap kiadásait több tényező befolyásolja, amelyekre mindjárt kitérünk.
A nyugdíjbiztosítási alap kiadásainak alakulása
- 2019: 3 451 007 milliárd forint
- 2020: 3 613 176 milliárd forint
- 2021: 3 788 199 milliárd forint
A számok alapján gondolhatnánk arra is, hogy a kormány megváltoztatni készül a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályokat. Sok kritika éri ugyanis a jelenlegi rendszert, mert nagymértékű béremelés idején kódolva van benne a leszakadás a keresetektől. Vagyis szétnyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok pénzügyi lehetőségei között.
Egy másik módszer, például amelyik a gazdasági növekedést, vagy a keresetek emelkedését is figyelembe veszi, más eredményt - az aktuális gazdasági környezetben dinamikusabban emelkedő nyugdíjakat - hozna.
Feltételezésünk szerint azonban nem erről van szó. A kormány eddig nem nagyon reagált a panaszokra, tehát kitartani látszanak a nyugdíjemelés jelenlegi metódusa mellett.
Akkor mással kell megmagyarázni a nyugdíjalap kiadásainak a várt inflációt jóval meghaladó bővülését a következő években. Tudni kell, hogy azok, akik a mostani években vonulnak nyugdíjba, az elmúlt évek lendületes béremelkedése miatt magasabb induló nyugellátásban részesülnek, mint azok, akik régebben lettek nyugdíjasok. A 2019-es - tehát az idei - költségvetési javaslathoz benyújtott melléklet szerint ez a hatás a rendes 2,7 százalékon felül további 1,6 százalékkal emeli idén a nyugdíjkiadásokat. Így összességében az ellátások átlaga 4,3 százalékkal emelkedik a mostani évben.
Figyelembe kell venni továbbá az állomány alakulását is. Ha adott évben többen lépnek be a rendszerbe, mint amennyien kikerülnek onnan elhalálozás miatt, akkor az is emeli a kiadásokat. Ha viszont ez fordítva történik - és erre lesz példa idén, a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelkedése miatt - az a kiadások csökkenéséhez vezet. E két hatás - tehát a magasabb összeggel belépők és az állomány fogyása - összességében a kiadások 3,7 százalékos emelkedését jelenti 2019-ben. Egy évvel később viszont az állomány alakulása mérsékeltebben csökkenti a kiadásokat.
Végül a gazdasági növekedés miatt egyszeri juttatás is jár az időseknek. A kitekintés szerint legalább 4 százalékos lesz a GDP bővülése a következő években, márpedig a nyugdíjprémiumhoz elég, ha 3,5 százaléknál gyorsabban nő a gazdaság. Ez is 20-30 milliárd forintot visz el a nyugdíjbüdzséből.
Mindebből jól látszik, hogy a nyugdíjbiztosítási alap közel 5 százalékos emelkedése megtévesztő, mert a régebben nyugdíjba vonulók biztos nem kapnak ekkora emelést. Sokkal valószínűbb, hogy az inflációs tervekhez igazodó, 3 százalék körüli emelésekre kerül sor ezekben az években.
Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke búcsúinterjújában kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikájáról.
