|
| Forrás: EPA/HENRIK MONTGOMERY / TT SWEDEN OUT |
„Tények a migrációról és a bűnözésről Svédországban” címmel jelent meg egy írás angolul a svéd kormány weboldalán, az ottani Külügyminisztériumtól, amely számos tévhitet tételesen cáfol. Nem is kommentálnánk, vágjunk bele a fordításba, idézőjelben maguk a tévhitek:
1. „Nemrég volt Svédországban az első iszlamista terrorcselekmény”
Az egyetlen ismert ilyesféle terrortámadás-kísérlet 2010-ben volt, amely során kizárólag a támadó sérült meg.
2. „Nagymértékben megnőtt a fegyveres erőszak Svédországban”
Annak ellenére, hogy a bevándorlók száma jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben, mind az erőszakos cselekmények, mind a gyilkosságok száma csökkenő tendenciát mutat az utóbbi 20-25 évben. A 2015-ben elkövetett 112 élet elleni cselekmény ugyanakkor növekedést jelent, és az erőszakos cselekedeteken belül nőtt a lőfegyverhasználat aránya is. 2014-ben húsz százalékkal több lövöldözés történt, mint 2006-ban.
3. „Nagymértékben megnőtt a nemi erőszak eseteinek száma Svédországban”
Az írás elismeri, hogy a nemi erőszak regisztrált eseteinek száma megnőtt, de rögtön hozzáteszi, hogy a nemi erőszak definíciója is megváltozott közben. Ezért az adatok összehasonlítása a korábbi évekkel szemben, és a más országokkal való összehasonlítás is félrevezető.
Az írás példája szerint, ha egy nő Svédországban bejelenti, hogy a férje minden nap megerőszakolta, akkor az évi 365 esetnek számít, míg más országokban egyetlenegy esetnek, vagy egyenesen nullának. Ráadásul azokban az országokban, ahol nyíltan lehet beszélni a problémától, és a hatóságok az áldozat mellett állnak, sokkal több esetre derül fény, mint ahol például az áldozatot hibáztatják. („A svéd nők megerőszakolása című átverés” címmel egyébként ezt a Privátbankár már mintegy másfél évvel ezelőtt megírta.)
4. „A bűnözés növekedése mögött a menekültek állnak, de a hatóságok ezt eltussolják”
A bűnüldözési szervek adatai szerint a lakosság 13 százaléka vált támadás áldozatává 2015-ben, ami magasabb, mint az előző években, de nagyjából ugyanazon a szinten van, mint 2005-ben. A bűncselekmények gyanúsítottjainak nagy többsége Svédországban, svéd szülőktől született, és a külföldi háttérrel rendelkezők nagy többsége nem vált bűncselekmény gyanúsítottjává. A külföldieknek ugyanakkor 2,5-szer nagyobb esélyük van rá, hogy bűncselekmény gyanúsítottjai legyenek.
A bűnelkövetés sokkal inkább társadalmi helyzet függvénye, például hogy milyen környezetben, milyen anyagi körülmények között nőtt fel valaki Svédországon belül – derül ki a minisztérium írásából. (Hasonló eredményre jutottak korábban a német kriminalisztikai szakemberek is, amiről itt>>>, majd pedig itt>>> írtunk.)
Hozzáteszik, hogy a svéd állami szervek semmit nem nyernének azzal, ha statisztikákat tussolnának el.
5. „Svédországban számos 'no go-zóna' van, ahol bűnbandák vették át a hatalmat és ahová a hatóságok sem mernek bemenni”
Nem - kezdik sommásan a választ. Egy 2016 februári jelentésben a svéd rendőrség azonosított ugyan 53 olyan zónát, amelyek problémásak, ahol magas a bűnözés, a szociális feszültség, ezeket azonban tévesen nevezik „no-go-zónának”. Tény, hogy a rendőrségnek voltak nehézségei, hogy kötelességét ezeken a helyeken ellássa, de szó sincs róla, hogy ne menne oda, vagy a svéd törvények ne lennének érvényesek.
6. „A bevándorlás magas szintje miatt a svéd rendszer az összeomlás szélén áll”
Nem - kezdik megint. A svéd gazdaság erős, a bevándorlás magas költségei ellenére a költségvetésben többlet volt 2015-ben, és az előrejelzések szerint 2020-ig a többlet még növekedni is fog. A fiatal kori munkanélküliség 13 éves mélyponton van, a hosszú távú (egy évnél hosszabb ideje tartó) munkanélküliség pedig az EU-ban a legalacsonyabb. A svédek hozzáteszik, hogy számos más mutató szerint, különböző fejlettségi toplistákon is előkelő helyezéseket ért el hazájuk.
7. „A muszlimok nemsokára többségbe kerülnek Svédországban”
Van néhány százezer ember Svédországban, aki muszlim többségű országban született, ám ez semmit nem mond arról, hogy vallásosak-e vagy sem. A muszlim hívők közösségének körülbelül 140 ezer tagja van, ez a lakosság mintegy 1,5 százaléka. Svédország mintegy tízmillió lakosából 6,2 millió a keresztény Svéd Egyház tagja, de vannak római katolikusok és más keresztények is.
„Előítéletek és negatív attitűdök a muszlimokkal szemben a svéd társadalom számos részében megtalálhatók” - fejezik be az írást. Egy 2015-ös ombudsmani jelentést idéznek, amely a muszlimokkal szembeni iszlamofóbiáról, fenyegetésekről, erőszakról, iskolai kirekesztésről, médiatámadásokról, a munkahelykeresésnél való hátrányba hozásról számolt be.
Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke jelentette be, hogy új rakétarendszert telepített Putyin az országába. 
