A klub veszteséges lesz az idei évben. A kiadásokat csökkenteni kell
- ismerte el Jordi Cardoner i Casaus, az FC Barcelona első számú alelnöke még májusban.
Megtépázott pénzügyek
Bár a katalán klubról elsőre az jut az eszünkbe, hogy a világ egyik leggazdagabb egyesülete, lehetőségei határtalanok, és bármelyik szupersztárt képes megvenni, a mostani krízis még ezt a klubot is megviseli. (És ehhez jött még pénteken a Bayern München elleni történelmi, 8:2-es vereség - a szerk.)
Az FC Barcelona májusig 50 millió eurót veszített a meccs- és a múzeumjegy-bevételek, 39 millió eurót pedig a televíziós jogdíjak elmaradása vagy csökkenése miatt, valamint 20-25 millió egyéb kereskedelmi bevételtől is elesett.
A teljes veszteség már akkor is 120-140 millió euró között volt,
július végén Josep Maria Bartomeu, a klub elnöke pedig már 200 millió eurós buktáról beszélt.
Szerinte ugyanakkor ezzel együtt sincsenek rossz anyagi helyzetben.
Az egyesület mindenesetre néhány hónapra csaknem háromnegyedével visszavágta a játékosok fizetését, akik éves szinten is mintegy 10 százalékos bércsökkenést kénytelenek lenyelni.
Bár a járványhelyzet azóta javult, a karantént pedig feloldották, az elmúlt hetekben Spanyolországban is emelkedni kezdett a regisztrált fertőzések száma, így egyelőre még megtippelni sem lehet, mikor térhetnek vissza a nézők a stadionokba.
Milliárdos meccsek
Ebben a helyzetben minden bevétel jól jön a kluboknak – főleg az augusztus elején újraindult Bajnokok Ligájából (BL), amelyen keresztül az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bőkezűen osztogatja a pénzt a jól teljesítő csapatoknak.
A csoportkör elérése önmagában 15,25 millió eurót ér, a csoportokban pedig egy győzelemért 2,7 millió euró jár.
A legjobb 16 között 9,5 millió, a 8 között 10,5 millió, az elődöntőben 12 millió eurót kap minden egyes csapat, a döntő megnyerését pedig további 19 millió euróval díjazzák.
Az a gárda tehát, amelyet a legjobb 16 között akasztott meg a járvány, csak augusztusban 41,5 millió eurót (több mint 14 milliárd forintot) kereshet, ha mind a négy meccsét megnyeri, és BL-győztes lesz.
Egy ekkora összeg pedig már jelentősen csökkentheti az amúgy tetemes veszteségeket. (Összesen egyébként több mint 82 millió euró folyhat be a győztes klub kasszájába, ha a csoportmeccsektől kezdve minden mérkőzését hozza.)
A BL-ben szereplő klubok emellett a televíziós pénzekből is részesülnek, amelyek eredeti keretösszege 292 millió euró. (Azt nem tudni, hogy ezt mekkora mértékben csökkentette a vírusválság.)
A klubok továbbra is erősen támaszkodnak majd a BL-ből származó jutalmakra, különösen a jegybevételek elmaradása miatt
- állapítja meg a goal.com című szaklap.
Az UEFA saját bevallása szerint összesen több mint kétmilliárd eurót fizetett (és fizet) ki a 2019/20-as BL-ben (valamint a 2019-es szuperkupában), 510 millió eurót pedig az Európai Ligában versengő csapatoknak.
Persze van miből visszaosztania, hiszen ezekből a kupákból összesen 3,25 milliárd euró bevétel folyik be korábbi becslések szerint.
Bizonytalan jövő
A 2020/21-es sorozat számait hivatalosan még nem közölték, ami alighanem összefüggésben áll azzal, hogy a vírusválság miatt a futball-bizniszben is hirtelen nagyon sok lett a kérdőjel - meddig lesznek zárva a stadionok, mi lesz a tévés pénzekkel, kitartanak-e a nézők (a televízió előtt), megmaradnak-e szponzorok.
Még minden bizonytalan. Mi nemcsak a klub sikeréért vagyunk felelősek, hanem minden itt dolgozó emberért is
- válaszolta például Jürgen Klopp, a tavalyi BL-győztes Liverpool FC vezetőedzője nemrég arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e a BL-pénzekre, és ha igen, mennyire.
Az biztos, hogy a válság minden klubot sújt – még ha nem is egyenlő mértékben –, és úgy tűnik, hogy még a legnagyobb egyesületek is pengeélen táncolnak.
Az anyagi megfontolásokon túl persze az élmény szempontjából is jó lenne, ha a nézők biztonságosan, de mihamarabb visszatérhetnének a lelátókra.
Szurkolók nélkül ugyanis nyoma sincs a régi meccshangulatnak.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
