Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes egy görög rádióadónak nyilatkozva szerdán elmondta, hogy az ország finanszírozása áprilisra meg van oldva, sikerült betömni a 400 millió eurós lyukat. Májusra azonban még hiányzik mintegy 2,5 milliárd euró, hogy a nemzetközi hitelezőknek ki tudják fizetni az esedékes törlesztő részleteket, továbbá a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak bérét.
A görög kormány hétfőn rendeletileg kötelezte az összes állami és közjogi intézményt, hogy úgynevezett visszavásárlási megállapodások keretében minden pénzeszközüket utalják át a központi bankba. Sok helyi önkormányzat azonban megtagadta ezt, mert alkotmányellenesnek tartják az intézkedést, és mert nem lehet tudni, hogy végül is hogyan és főleg mikor kapják vissza pénzüket. Az önkormányzatok szövetsége találkozót követel Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel.
A görög bankok működését biztosítja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás (ELA) révén ellátja pénzzel a folyamatos betétkivonás miatt súlyos forráshiánnyal küszködő bankokat. Sőt, a német Handelsblatt úgy értesült, hogy az EKB 1,5 milliárd euróval 75,5 milliárd euróra emelte a keretet.
Valdis Dombrovskis, az unió eurós ügyekben illetékes biztosa ugyanakkor a Görögország és hitelezői közti szakértői tárgyalások felgyorsítását szorgalmazta. Sürgette Athént, terjessze elő a hitelezők által várt reformlistát, hogy június végéig megállapodásra lehessen jutni. Ekkor fut ki ugyanis a hitelezők által már kétszer meghosszabbított támogatási program, és egyezség híján Görögország nem jut hozzá 7,2 milliárd euró hitelhez.
A görög kormány minden centért lehajol
A görög kormánynak még 2,5 milliárd eurót kell összegereblyéznie, hogy májusban meg tudjon felelni nemzetközi és belföldi kötelezettségeinek.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
