A hó végi görögországi választások nagy esélyese, a baloldali Sziriza párt képviselőjelöltje, a görög sajtó szerint az új kormány valószínűsíthető gazdasági minisztere azt mondta az Alapblog.hu-nak, hogy hazája – hatalomra kerülésük esetén – nem jelent be államcsődöt, nem kér adósság-átütemezést, nem követeli a kapott IMF- és EKB-kölcsönök után fizetendő kamatok szintjének csökkentését. Az eddig vezető amerikai és európai egyetemek professzoraként és gazdasági agytrösztök stratégájaként ismert Jannisz Varufakisz egyértelműsíti, hogy szó sem lehet Görögországnak az euróövezetből való kilépéséről. A Sziriza egyértelműen Európa-párti, ugyanakkor klasszikus baloldali politikai erő, melynek vezetésével esetleg megalakuló görög kormány gigantikus államkötvénycsomag kibocsátását veszi tervbe 280 milliárd euró névértékben (ennyi Görögország adósságállománya), amelynek visszafizetési feltételeit az ország GDP-növekedésének éves üteméhez kötnék.
Elsősorban európai, aztán görög
Jannisz Varufakisz a Zentai Péternek adott interjújában leszögezi, hogy elsősorban európainak tartja magát és csak azt követően görögnek, a Sziriza pedig egy európai párt, mely mindenféle nacionalizmust elvet. Ugyanakkor hangot mer adni azon meggyőződésének, hogy 2010-ben az EU bürokráciája olyan politikába fogott, amely erodálja az európai integrációt, miáltal folyamatosan gyengíti egész Európában a demokráciát. „Az akkor elfogadott politika szabályosan nekiment a leggyengébb európai láncszemnek, Görögországnak” – mondja.
„Egy olyan politika folytatódása ellen vagyunk, amely – tudom, hogy persze nem ez a valóságos célja, mégis ezt éri el – felvirágoztatja az európai szélsőjobboldalt, Európa valóságos ellenségét” – teszi hozzá. A német diktátumon alapuló európai gazdasági politika nyomán Európa szétesésnek indul, és ezáltal eljön az európai radikális jobboldal ideje, véli a valószínűsíthető gazdasági miniszter, ám hangsúlyozza, hogy nem akarják kiléptetni Görögországot az euróövezetből.
Zsarolják a görögöket
Bár elhibázott „terméknek” tartja az eurót, de szerinte tilos megsemmisíteni, mert felszámolódása beláthatatlan világpolitikai következményeket hordozna. Szerinte az irányt mutató német vezető elit, valamint az EKB menedzsmentje megzsarolják a görög embereket azzal az üzenettel, hogy „ha a Szirizát hatalomra juttatjátok, akkor elbúcsúzhattok az eurótoktól”.
Mire elég 240 milliárd euró?
2010 kapcsán elmondja, hogy Görögország akkor fizetésképtelenné vált. Ennek nyomán beindult az emberiség történelmének legnagyobb kölcsönügylete: 240 milliárd eurót hiteleztek egy kicsiny országnak, amelynek éves GDP-je épphogy eléri a 180 milliárdot. Ám az eltelt öt esztendőben mégsem történt semmi, egy közben elszegényített nép most ismét a csőd szélére sodródott. Ebben a korrupció lényeges faktor, de Varufakisz úgy véli, a görög történet alapjában véve arról szól, hogy Brüsszel, Berlin és az Európai Központi Bank két szarvashibát követett el azzal, hogy két alapvető tényt elhallgattak: az egyik Görögország csődhelyzetének – azt hazudták, hogy Görögország csak rendkívüli likviditáshiányban szenved –, a másik az euró strukturális, rendszerszintű válságának a letagadása volt.
Három évvel ezelőtt Görögországnak vissza kellett fizetnie olyan pénzeket, amelyeket az EKB-tól, illetőleg az IMF-től kapott kölcsön még 2010-11-ben. Az EKB a maga „végtelen bölcsességével” öt évvel ezelőtt úgy vásárolt görög államkötvényeket, hogy kikötötte: az általa birtokolt államkötvények esetében nem vihető lejjebb a fizetendő kamatszint – ellentétben a magánkötvényesekkel (ők elvesztették görög kötvénybefektetésük jelentős részét, 60-80%-át a kamatszolgálati feltételek megváltoztatásával – Szerk.).
A hitelezők újabb hiteleiből tudnak törleszteni
„Görögország 2012 áprilisában nem volt képes eleget tenni saját erőből az esedékes adósságszolgálati kötelezettségének, mint ahogy a nyáron sem leszünk képesek erre, ugyanis nincs meg hozzá a saját magunk által kitermelt pénzünk. Úgyhogy megint új pénzeket kell felvennünk a visszafizetéshez attól, akinek tartozunk, az EKB-nek, az IMF-nek. Ők úgy mutatják be, mintha nemes szolidaritási akciót hajtanának végre. Csakhogy ezzel azt érik el, hogy folyamatosan növekedjen a velük szembeni adósságállományunk. A mindeközben ránk kényszerített megszorító intézkedések garmadája ellehetetleníti, hogy beinduljon a gazdasági növekedés. Görögországot szabályosan adósságbörtönbe zárták” – mondja.
Görögország 280 milliárd euróval tartozik mindenekelőtt az IMF-nek, az EKB-nak, a Bizottságnak és azok társintézményeinek. A legbölcsebb megoldásnak az kínálkozik, ha mindezen államokat és intézményeket pénzügyileg érdekeltté tennénk Görögország gazdasági újjáéledésében.
Újfajta államkötvény lenne a megoldás?
A Sziriza győzelme esetén a görög GDP-növekedés üteméhez kötött feltételeket tartalmazó államkötvények kibocsátását és elfogadását javasolnánk. „280 milliárd euró névértékben gigantikus kötvénycsomagot kell elképzelni. A kötvényekhez csatolt kuponok azonban speciális klauzulát tartalmaznának, mely szerint ezen értékpapírok után a kamat megegyezik azzal a százalékos ütemmel, ahogy adott időszakban, évben a görög gazdaság növekszik. Hat százalékos GDP-bővülés esetén hat százalék a kamat, nulla százalék esetén viszont nem jár kamat az előző év után. Ezen államkötvények 2035-ben járnának le” – mondja.
Végezetül kijelenti: ha győznek, nem jelentenek államcsődöt és nem fogják kérni a korábbi EKB–IMF–Európai Bizottsági kölcsönök után járó kamatok szintjének csökkentését. A GDP-növekedés üteméhez kötött új államkötvények kibocsátása viszont reális alternatívát kínál szerintük.
Főleg az orosz olajról fognak tárgyalni. 
