A szélsőjobbal koalícióban kormányzó Netanjahu szemében Trump elnök maga a 21. századi Messiás, aki zöld lámpát ad a kétállami megoldás megtorpedózásához, az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséhez és Ciszjordánia egy részének annektálásához. Ha Netanjahu politikailag túléli az ügyészség számos korrupciós vizsgálatát, akkor Trumppal karöltve úgy vonulna be Izrael újkori történetébe, mint akik sírba rakták az Oszlói Békefolyamatot. Budapest nem verte nagydobra, de Netanjahunak tett gesztusként – Londonnal karöltve – a múlt hónapban az EU külügyminiszterek tanácskozásán megfúrta az izraeli-palesztin konfliktus feloldására szolgáló kétállami nyilatkozat elfogadását.
A király ultimátuma
|
| Káncz Csaba |
Trump új izraeli nagykövet-jelöltjének tavaly év végi megnevezése is arra utalt, hogy minden sínen van az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséhez. David M. Friedman egy csődjogász, nulla diplomáciai tapasztalattal, viszont eddig Amerikában ortodox zsidóként több tízmillió dollárt gyűjtött össze a ciszjordániai telepesek számára. Ráadásul háza van Jeruzsálemben is, így Friedman már úgy érezhette, hogy beteljesül a terve. Amerikai értesülések még egy hónapja is arról szóltak, hogy Trump május 24-én jelentené be a nagykövetség költöztetését, megünnepelve a város elfoglalását az arab erőktől pontosan 50 éve.
Múlt héten aztán jött a hidegzuhany, amikor a Fehér Ház közleménye 180-fokos fordulattal kifejtette, hogy nem segíti az Izrael és a palesztinok közötti békét az új zsidó telepek létrehozása vagy a már meglévők bővítése az Izrael által elfoglalt palesztin területeken. Izrael mintegy hatezer új telepes-lakás felépítését jelentette be Trump január 20-i hivatalba lépése óta, ezzel magára vonva a nemzetközi közösség bírálatát, amelyből azonban eddig - szemben a korábbi hasonló esetekkel - hiányzott az amerikai vezetés hangja.
A Fehér Ház váratlan közleményét II. Abdullah jordániai király és Donald Trump rövid találkozója előzte meg Washingtonban. A király a zárt ajtók mögött "vörös vonalnak" nevezte a nagykövetség költöztetését, amely szerinte belobbantaná a muszlim és arab utcákat és „ajándék lenne a szélsőségeseknek”. Trump nem hagyhatta figyelmen kívül a király ultimátumát, hiszen Jordánia egy fontos szövetségese Washingtonnak az Iszlám Állam elleni harcban.
Peking is világosan fogalmazott
A jordán ultimátum előtt is már sűrűn gyülekeztek a viharfelhők Trump Izrael-politikája fölött. A nyugati szaksajtó tavaly decemberben arra figyelmeztetett, hogy a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése kirobbantaná a harmadik intifádát és katasztrófába sodorná a teljes Közel-Keletet. Peking is lerakta a garast ebben a kiélezett helyzetben. A múlt hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök Kairóban az Arab Liga előtt tartott beszédében kijelentette, hogy Kelet-Jeruzsálem a Palesztin Állam fővárosa és felszólított a Palesztin Állam létrehozására az 1967 előtti határokkal.
Az EU külügyminiszterei is kemény kritikával illették pár hete Trump terveit. Kifejtették, hogy az EU továbbra is tiszteletben tartja az ENSZ 1980 óta érvényes határozatát, amely Tel Aviv-ot jelölte meg Izrael fővárosaként.
Káncz Csaba jegyzete
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
