A koronavírus-járvány a Közel-Keletet sem kíméli.

Több mint kétezer versenyző vesz részt a Holt-tenger Maratonon Izraelben.

A Ryanair elindította az első, Budapestet Ammánnal összekötő közvetlen légi járatát.

A válságokat nem Trump indította el, de saját külügyminisztériumának szétzilálása és egyoldalú képe a Közel-Keletről felgyorsította a negatív spirált. Irán azt a következtetést vonta le Trump észak-koreai diplomáciai bakugrásaiból, hogy Washington nem indít háborút egy atomhatalommal szemben. A jelenlegi amerikai vonalvezetés a térségben négy okra vezethető vissza.

A Ryanair indítja el téltől.

Kilenc éve nem járt magyar köztársasági elnök Jordániában.

A köztársasági elnöknek királyi programja lesz a jövő héten.

Újragondolták az urbanizációt az arabok: épül Neom.

A jordán szenátus elnökével találkozott a magyar miniszterelnök.

Több száz tonna magyar sajtkonzervet fogyasztottak el a Közel-Keleten.

Jordániában lövöldöztek a hétvégén a terroristák.

Öt nemzetközi konzorciumot választott ki Jordánia a Vörös- és a Holt-tengert összekötő csatorna megépítését célzó projekt első szakaszának kivitelezésére.

Egy felmérésből az derül ki, hogy egyes arab országokban az egy százalékot sem éri el az Iszlám Állammal nyíltan szimpatizálók aránya, de még egyes forrongó területeken is csak 6-7 százalékos. A szervezet céljai mellett az erőszakos módszereivel kapcsolatban is megkérdezték a lakosságot.

Meglepően sokat változott Soros György álláspontja menekültügyben, már nem feltétlenül Európában akarja látni a szíriaiakat, inkább Törökországgal, Libanonnal, Jordániával szövetkezne. A költségek azonban így is meghaladhatják a tízmilliárd eurót évente. A kvótarendszert is elveti, amely alapján minden országnak kötelező lenne menekülteket befogadnia. Vízum nélkül jöhetnek ide a törökök?

Európának 15 milliárd eurós költséggel évi egymillió menekültet kellene befogadnia ahhoz, hogy a jövője biztosítva legyen – írja Soros György milliárdos. A terheket igazságosan kéne elosztani, kötvények kibocsátásából is lehetne fedezni, és komoly lökést adhatna az európai gazdaságnak. Hat pontos tervet készített és Orbánnak is beszólt.

Ankarai politikusok szeme előtt egy kurd állam rémképe rajzolódik fel, amely aztán majd területi követelésekkel fog fellépni Törökország felé. Irán szerint Törökország pórul fog járni, ha megsérti az ENSZ egyik tagállamának területi integritását. Az USA elfogadja a „hatalom decentralizálását” a térségben és politikai együttélésre törekszik állam-alatti (törzsi) szereplőkkel.

Jemenből a megfigyelők szerint egy olyan csatatér válik, ahol Szaúd-Arábia és Irán feszül egymásnak a különböző helyi szereplőkön keresztül, miközben már nemcsak az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam is megvetette a lábát az országban. Szaúd-Arábia ma jobban meg van rettenve, mint bármikor Szaddam Husszein 1991-es kuvaiti inváziója óta. A szaúdi uralkodó család legnagyobb rémálma, hogy a Keleti Tartományban a siíta többség fellázadhat, amely terület pedig otthont ad az óriási Gavar olaj-mezőnek és biztosítja a vahhabita királyság kőolaj-kitermelésének nagy részét.

A Kőröstej fémdobozokban viszi az ömlesztett sajtot Jordániába, a cég további terjeszkedésre készül.

Megkezdődött - egyelőre adományokból - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tevékenysége a déli mediterrán térségben. A londoni székhelyű pénzintézet közölte, hogy már folyamatban van az első egyiptomi támogatási program, amelyhez az EU, illetve az EBRD részvényes országai adományoztak tőkét.