Az elmúlt egy hónap óriási eredményeket hozott a kurdok számára, akiknek tragikus történelme során eddig csak ritkán adódott okuk az örömre. Ez a 30 milliós népcsoport jelenleg négy állam területén él – Szíria, Törökország, Irak és Irán -, saját állam nélkül.
A júniusi török választásokon a kurd jogokért küzdő párt több mint 10%-os eredménnyel megugrotta a parlamenti küszöböt, soha nem látott befolyást biztosítva a kurdok számára Ankarában. Napokkal később pedig kurd harcosok elfoglaltak Szíriában az Iszlám Államtól egy kulcsfontosságú határátkelőhelyet, területi összeköttetést biztosítva az autonóm kurd észak-iraki területek számára a Földközi tengerig.
| Száz katonát küldenénk az Iszlám Állam ellen - mit akar valójában Orbán? >> |
Irak északi részén a kurdok már visszaverték az IS támadását és kihasználva az iraki hadsereg összeomlását, teljesen ellenőrzésük alá vonták Kirkuk városát – amelyet Kurd Jeruzsálemnek is neveznek – és a döntő fontosságú olajmezőket a közelben.
Törökország lépéskényszerben
A török kormány számára azonban a kurd területi fejlemény vörös posztónak számít. A következő lépésként már egy kurd állam rémképe rajzolódik föl az ankarai politikusok szeme előtt, amely aztán majd területi követelésekkel fog fellépni Törökország és Irán felé.
| Szíria és Irak területén két komoly probléma van jelenleg: a kurdok sorsa, amely mintegy 100 éve megoldatlan, és az Iszlám Állam, ami csak tavaly nyáron jött létre. Most a kettő mintha összekapcsolódna, miután a kurdok a legaktívabbak a felszabadító harcban. Vajon a kettő egyszerre oldódik meg? Korábbi összeállításunk >> |
Ennek fényében nem meglepő a török sajtó hétvégi jelentése, miszerint Davutoğlu miniszterelnök – aki „mindent megtenne” Törökország határai megerősítéséért – és Erdoğan elnök Szíriába való bevonulásra szólította fel a hadsereget, amely az Egyesült Államok után a második legnagyobb szárazföldi haderővel rendelkezik a NATO-ban. A török kormány már eddig is bújtatott támogatást nyújtott az IS-nek azzal, hogy területén keresztül az iszlám radikálisok beléphettek Szíria területére.
A hadsereg viszont egyelőre nem hajtotta végre az utasításokat a nemzetközi jogra hivatkozva. Indoklása szerint nem tudni, hogyan reagál majd a szír kormány, annak támogatói – azaz Oroszország és Irán – , valamint a szír felkelőkkel szimpatizáló Egyesült Államok. Ali Reza Bikdeli, Irán ankarai nagykövete szerint Törökország pórul fog járni, ha megsérti az Egyesült Nemzetek Szövetsége egyik országának területi integritását.
|
| Erbíl, a zömmel kurdok lakta Erbíl kormányzóság székhelye Irakban. Fotó: Wikimedia Commons / Myararat83 |
Te is fiam, Jordánia?
Ezek után érkeztek arról beszámolók a napokban, miszerint Törökország és Jordánia fegyveres ütközózónát alakítanának ki „humanitárius okoból” Szíria északi és déli részén. A valódi ok azonban Asszad szíriai elnök megbuktatásának kísérlete lenne, mindenfajta ENSZ felhatalmazás nélkül.
Ha ez a beavatkozás megtörténne, az természetesen egy brutális eszkalációja lenne a szír válságnak, amely már eddig 250 000 halottat követelt és 12 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét.
Mi fő Washington boszorkánykonyhájában?
Mark Toner amerikai külügyi szóvivő nem akarta megerősíteni a szíriai beavatkozás hírét Ankara és Amman által. De hozzátette, hogyha ez bekövetkezne, az azt jelentené, hogy a regionális hatalmak már nem hisznek Asszad elnök politikai túlélésében.
Az elmúlt hetek washingtoni szenátusi meghallgatásaiból az szűrődik le, hogy a Pentagon és a külügyminisztérium megkerüli a bagdadi központi kormányzatot és különmegállapodásokat köt szunnita fegyveres törzsi csoportokkal egy új térségi politikai rendezés érdekében. Az új felállásban Irak, mint egységes állam nem biztos, hogy létezni fog. Washington elfogadja a „hatalom decentralizálását” a térségben és politikai együttélésre törekszik állam-alatti (törzsi) szereplőkkel.
Káncz Csaba jegyzete
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
