|
| Iraki katonák az Iszlám Állam zászlójával pózolnak Fotó: EPA / Nawras Ameer |
Mit gondol egy átlagos arab az Iszlám Államról? - tette fel a kérdést a The Washington Post cikke. A lap az Arab Barometer nevű szervezet közvélemény-kutatási adatait ismertette, amelyben három kérdést tettek fel az alanyoknak: Mennyire értenek egyet az Iszlám Állam céljaival, mennyire értenek egyet az Iszlám Állam által alkalmazott erőszakkal, és mennyire tartják úgy, hogy az Iszlám Állam taktikája kompatibilis az iszlám vallással?
Az eredmények azt mutatják, hogy nyíltan csak kevesen szimpatizálnak a Daesh-nek is nevezett szervezettel. Az első kérdés, a célokkal való egyetértés Jordániában volt a legalacsonyabb, 0,4 százalékos, és Palesztinában a legmagasabb, 6,4 százalék. (Jordánia a szíriai menekültek egyik legnagyobb befogadója Libanon és Törökország mellett – a szerk.) Az iszlámmal való kompatibilitás terén nagyobb volt az elfogadottság, 1,0 és 8,9 százalék között.
A lap azonban emlékeztet arra, hogy hasonló kényes, társadalmilag nem elfogadott kérdések alól, mint hogy egy erőszakos szervezetet mennyire támogatnak, sokan hajlamosak például egy „nem tudom” - mal vagy egy válaszmegtagadással kibújni. Ezért a kutatók jobbnak tartják egybe számolni az egyetértőket a nem válaszolókkal. Így már jóval magasabbak a számok, a jordániai 2,4-től az algériai 13 százalékig. (A cikk ábráján a kék az elfogadást, a narancs a nem válaszolást jelenti.)
Egy kísérletet is elvégeztek: egy kontrollcsoportnál elvégezték a felmérést csak úgy, több másiknál pedig a körkérdés előtt különböző mennyiségű információt közöltek az alanyokkal a Daesh tevékenységéről, céljairól, beleértve a gyilkosságait is. Az eredmény az lett, hogy az információk közlése jelentősen csökkentette a szervezet elfogadottságát. Ezért a szerző úgy véli, az Iszlám Állam támogatottságát nagy mértékben lehetne csökkenteni (a saját propaganda-fegyveréhez hasonló) információs módszerekkel: megfelelő felvilágosító információk tálalásával.
A német Heise.de a felmérés ismertetésén túl emlékeztet arra is, hogy alapvetően két magyarázat létezik a Daesh előretörésének magyarázatára. Az egyik szerint azért lehetett sikeres, mert a muzulmán társadalmak egy részében nagy népszerűségnek örvend, és a különböző muszlim országok kormányainak elhibázott politikája nagyban felelős érte. „A beteg arab társadalmak kitaszítottjainak és kétségbeesettjeinek gyűjtőmedencéje” - írják.
A másik magyarázat szerint az IÁ létrejötte a világpolitikai hatalmi játszmák, a helyettesítőkön keresztül vívott háborúk („proxy war”) következménye.
A felmérés nyilván az első kérdés jobb megértéséhez ad adalékot, bár nagy hibája, hogy pont a szíriai és iraki lakosságot nem tudták megkérdezni.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
