Az ENSZ BT október 24-i, a gázai helyzetet megvitató ülésén Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia külügyminiszterei - mindannyian az USA szövetségesei - határozottan elítélték Izraelt, és azonnali tűzszünetre szólítottak fel. Antony Blinken, amerikai külügyminiszter múlt szombaton Ammánban találkozott magas rangú jordániai és más arab tisztviselőkkel, akik továbbra is mélyen gyanakvóak Izraellel szemben.
Félelem egy szélesebb körű háborútól
Jordániában az USA külügyminisztere elsőként Najib Mikati ügyvivő miniszterelnökkel találkozott, akivel arról tárgyaltak, hogyan bizonyosodhatnának meg róla, hogy az Izrael-Hamász konfliktus nem terjed át a régió más országaiba. A japán külügyminiszter is aznap Ammánban találkozott jordániai kollégájával, akivel megállapodtak abban, hogy együttműködnek a palesztin területen folyó harcok átmeneti humanitárius szüneteltetésének megvalósítása érdekében.
A szélesebb körű eszkalációtól és regionális háborútól való jordániai félelmek elég valósak ahhoz, hogy a rezsim amerikai támogatást kért Patriot rakétavédelmi ütegek formájában. A jordán állam régóta aggodalommal figyeli a szomszédságában, különösen Irakban és Szíriában növekvő iráni befolyást. Jordánia attól tart, hogy egy nagyobb regionális háború kereszttüzében találhatja magát amelybe Irán, a Hezbollah vagy akár a jemeni húszik is belekeveredhetnek.
Ammán játszmája
Jordánia hivatalos álláspontja a konfliktussal kapcsolatban továbbra is hangsúlyozza a tűzszünet és a humanitárius segélyekhez való hozzáférés sürgős szükségességét a Gázai övezetben. Jordánia folyamatosan amellett érvel, hogy a palesztin-izraeli konfliktusnak inkább politikai, mint katonai megoldásra van szüksége.
A jordán állam számára ez magában foglalja a 2002-es „Arab Békekezdeményezés” szerinti kétállami megoldást. Miközben a hasemita rezsim ezeket az intézkedéseket szorgalmazza, kiterjedt diplomáciát is folytat, közelebb hozva Jordániát Egyiptomhoz, Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emírségekhez, valamint más arab államokhoz.
A Közel-Kelet és a világ más országaihoz hasonlóan Jordániát is mélyen megrendítették a Gázai övezetről és az Izrael és a Hamász közötti legújabb háborúról szóló lesújtó hírek. Nem csoda, hogy visszahívta nagykövetét Tel-Avivból, és megkérte az izraeli nagykövetet, hogy ne térjen vissza Ammánba mindaddig, amíg a Gázai övezet izraeli bombázása be nem fejeződik, és a palesztinok számára nem biztosított a humanitárius segélyekhez való teljes hozzáférés.
Bár a Hamász nem különösebben népszerű szervezet Jordániában - és még kevésbé a jordán állam felső köreiben - a palesztin nép szenvedése továbbra is központi kérdés a legtöbb ember számára Jordániában, a palotától az utcáig.
Az állam és a társadalom mozgósítása
A Hásemita Királyság következetesen hangsúlyozza a jeruzsálemi muszlim és keresztény szent helyek őrzőjeként betöltött szerepét, és ezért folyamatosan panaszkodott az izraeli hatóságok és telepesek provokációinak sorozatára. Jordánia azonban a megszállt Ciszjordánia egész területén is figyelmeztetett az erőszakos kilakoltatások és a status quo egyéb változtatásai ellen.
A Gázai övezet elleni masszív izraeli bombázó hadjárat kezdetével a figyelem természetesen oda irányult. De az állam és általában a jordániaiak továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a zsidó telepesek erőszakos fellépése Ciszjordániában is folyamatos és egyre súlyosbodó problémát jelent.
A jordán monarchia és kormány inkább a Palesztin Hatósággal, semmint a Hamásszal tárgyalt az utóbbi években. Utóbbinak valójában problémás története van Jordániában, és megtiltották neki, hogy aktív politikai szerepet játsszon a királyságban. Jordániának kiterjedt kapcsolatai vannak Ciszjordániával (még a szent helyekkel kapcsolatos szerepén túl is), mivel 1948-tól uralta a területet, amíg 1967-ben el nem vesztette azt Izraellel szemben.
Jordániai üzenetek és diplomácia
A düh és a frusztráció mélysége Jordániában kézzelfogható. Jordánia három hete lemondta a tervezett négyoldalú csúcstalálkozót és Joe Biden amerikai elnök látogatását a királyságban, arra hivatkozva, hogy háromnapos gyászidőszakot tartanak a gázai al-Ahli kórház elleni bombatámadásban megölt mintegy 500 palesztin miatt. A lemondott ammáni csúcstalálkozó Egyiptom, Jordánia, a Palesztin Hatóság és az USA részvételével zajlott volna.
Napokon belül azonban egy másik, sokkal nagyobb csúcstalálkozó következett, a Kairói Békecsúcstalálkozó, amelyen több arab és nyugati állam is részt vett. Ez a csúcstalálkozó azonban végül kudarcot vallott, mivel a nyugati résztvevők hangsúlyozták, hogy el kell ítélni a Hamász Izrael elleni támadásait, míg az arab államok a gázai civil áldozatok számának folyamatos növekedésére összpontosítottak.
Abdullah II. jordániai király mégis arra használta fel a kairói fórumot, hogy világossá tegye a háborúval kapcsolatos jordániai álláspontot, és a jordániaiak csalódottságának mélységét, amiért még a tűzszünetet sem sikerült biztosítani. A király hangsúlyozottan angolul beszélt, egyértelművé téve, hogy üzenete a nyugati államoknak és közönségnek szól, és azonnali tűzszünetet és humanitárius tűzszünetet sürgetett, hogy segélyt juttathassanak Gázába.
Szerinte a bombázás háborús bűntettnek minősül, és csak a nyugati államok képesek leállítani azt. A palesztinok erőszakos kitelepítése - beleértve a belső kitelepítést is - Jordánia számára olyan "vörös vonalat" jelent, amelyet nem lehet átlépni. Hangsúlyozta, hogy az arab világ azt az üzenetet hallja, hogy a palesztinok élete kevésbé számít, mint az izraelieké, és hogy "az emberi jogoknak vannak határai - megállnak a határoknál, megállnak a fajoknál, megállnak a vallásoknál... A nemzetközi jog alkalmazása opcionális".
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
