Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be, amelyek Oroszország két legnagyobb olajvállalatát – a Rosznyeftet és a Lukoilt – célozzák. Teszik mindezt annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára az Ukrajnával kötendő békemegállapodás érdekében – számol be róla a BBC.
„Valahányszor egyeztetek Vlagyimirral, jó beszélgetéseink vannak, és aztán nem jutunk sehova. Egyszerűen nem jutunk sehova” – mondta Donald Trump elnök, miután találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy megvitassák a béketárgyalások lehetőségét.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Szergej Bobilev
A budapesti találkozó elhalasztása mögött számos ok lehet, de a döntést megelőzően közvetlenül szerdán Oroszország heves bombázást indított Ukrajna ellen, amelyben legalább hét ember, köztük gyerekek is meghaltak.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent elmondta, hogy az új szankciókra „Putyin vonakodása miatt van szükség, hogy véget vessen ennek az értelmetlen háborúnak”. Hozzátette: a most megsarcolt olajvállalatok finanszírozzák a Kreml „háborús gépezetét”.
„Most jött el az ideje, hogy megállítsuk a gyilkolást és azonnali tűzszünetet érjünk el” – írta Bessent közleményében.
A Mark Ruttéval együtt, az Ovális Irodában szerdán tartott közös sajtótájékoztatón Donald Trump bírálta Vlagyimir Putyint amiatt, hogy nem veszi komolyan a béke megteremtését, és elmondta: reméli, hogy a szankciók segítenek áttörést elérni.
„Egyszerűen úgy éreztem, itt az ideje. Sokáig vártunk” – indokoltTrump. A szankciós csomagot „hatalmasnak” nevezte, és hozzátette, reméli, hogy azokat gyorsan visszavonhatják, ha Oroszország beleegyezik a háború befejezésébe.
Rutte dicsérte Trump lépését
Mark Rutte NATO-főtitkár úgy fogalmazott, hogy „nyomást kell gyakorolni, és Trump pontosan ezt tette a szankciókkal”.
Fotó: X/@SecGenNATO
Trump bejelentése akkor érkezett, amikor az amerikai és az orosz békejavaslatok közötti kulcsfontosságú különbségek ezen a héten egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az amerikai elnök jelezte, hogy az egyik fő vitás pont Moszkva vonakodása a harcok beszüntetésétől a jelenlegi frontvonal mentén.
Korábban pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy jó kompromisszum lenne a harcok beszüntetése a jelenlegi frontvonalak mentén, de kifejezte kétségét, hogy Putyin támogatná-e ezt az amerikai javaslatot.
Bár a budapesti csúcsot elhalasztották, Marco Rubio amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is találkozni akar Oroszországgal.
A britekhez csatlakozott az Egyesült Államok
A múlt héten az Egyesült Királyság is az amerikaiakéhoz hasonló szankciócsomagot vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen. „Nincs helye az orosz olajnak a globális piacokon” – mondta akkor Rachel Reeves brit pénzügyminiszter.
Az Egyesült Királyság lépésére reagálva Oroszország londoni nagykövetsége azt mondta, hogy az országának fő energiacégeit célzó intézkedések megzavarják a globális üzemanyag-ellátást és világszerte növelik a költségeket.
Fotó: Wikipédia
Azt is közölték, hogy a szankciók „káros hatással lesznek a fejlődő és fejletlen országok energiabiztonságára”, hozzátéve, hogy „a nyomásgyakorlás csak megnehezíti a békés párbeszédet és további eszkalációhoz vezet”.
A két orosz olajvállalat napi 3,1 millió hordó olajat exportál. A Rosznyeft felelős az összes orosz olajtermelés közel feléért, ami a brit kormány becslései szerint a globális termelés 6 százalékát teszi ki.
Az olaj és gáz Oroszország legnagyobb exportcikkei, és Moszkva legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína, India és Törökország. Trump arra is felszólította ezeket az országokat, hogy állítsák le az orosz olajbeszerzéseket, hogy gazdasági nyomást gyakoroljanak a Kremlre.
Trump mostani lépését Yvette Cooper brit külügyminiszter is dicsérte, aki szerint az amerikai szankciók „erőteljesen üdvözlendők”.
Így reagált az EU
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közölte, hogy szerdán telefonon beszélt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel Oroszország „béke iránti elkötelezettségének hiányáról”. Hozzátette, hogy készülődik az Európai Unió 19. szankciós csomagjának elfogadása, amely tartalmazza az orosz cseppfolyósított földgáz importjának tilalmát is. Az Európai Bizottság elnöke szerint az Atlanti-óceán mindkét partján látszik, hogy folytatni fogják a közös nyomásgyakorlást Oroszországra.
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
A Fehér Házban egyébként Mark Ruttétól azt várták, hogy megvitassanak egy 12 pontos tervet, amelyet európai NATO-szövetségesek és Kijev dolgoztak ki. Ez a terv a jelenlegi frontvonalakat mellett leállítaná a harcokat, visszahozná a deportált gyerekeket, valamint fogolycserét tartalmazna a két háborúzó ország között. A terv emellett egy háborús helyreállítási alapot is magában foglalna Ukrajna számára, valamint biztonsági garanciákat és egyértelmű utat Ukrajna EU-csatlakozása felé.
Bár az Egyesült Államok az újabb szankcióival most fokozza a nyomást Oroszországon, Donald Trump szerdán visszautasította a Wall Street Journal azon kijelentését is, miszerint az Egyesült Államok jóváhagyta volna az ukrán hosszú hatótávolságú rakétatámadásokat Oroszország ellen, „fake news”-nak nevezve azt. Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Tomahawk típusú, nagy hatótávolságú rakétákat kért az amerikai elnöktől.
Legalábbis az euróval szemben. 
