II. Abdullah jordán király július 19-én első arab vezetőként találkozott Joe Biden elnökkel a Fehér Házban. Ez nem akármekkora politikai fegyvertény, hiszen az uralkodó ezzel beelőzte Egyiptom, illetve Szaúd-Arábia politikai vezetését.
A Trump-korszakban az USA közel-keleti politikája Izrael mellett szinte kizárólag Szaúd-Arábiára és az Egyesült Arab Emirátusokra támaszkodott, és elhanyagolt olyan hagyományos szövetségest, mint Jordánia. Ammán szemében a Trump-évek a palesztinok és a Jordán Hasemita Királyság marginalizációjának éveit jelentették.
Szoros katonai együttműködés
Az elnök és az uralkodó évtizedek óta ismerik egymást, ennek megfelelően a találkozó udvarias és bizalmas légkörben zajlott. Washington számára Ammán kulcsfontosságú stratégiai partner, kiterjedt politikai, gazdasági, katonai és a hírszerzési együttműködéssel. Jelképes erejű, hogy az uralkodó meglátogathatta az Egyesült Államok Központi Parancsnokságát (US Central Command, CENTCOM) a floridai Tampában. Frank McKenzie tábornok, a CENTCOM parancsnoka a találkozó során Jordániát fontos oszlopnak nevezte az egész régió békéjének megőrzése szempontjából.
Az USA és Jordánia régóta egyezteti katonai céljait és Ammán 1996 óta hivatalosan is „Kiemelt Nem-NATO Szövetségesnek” számít a nyugati szövetség számára. A Pentagon a múlt hónapban katonai bázisokat és raktárakat zárt be Katarban és a személyzet, valamint az eszközök egy részét Jordániába vezényelte át. A két ország katonaságának közeledése mindenesetre nem megy döccenők nélkül: a januárban megkötött kétoldalú védelmi megállapodást a jordán parlament nem ratifikálta.
Mohamed próféta utódjának sérelmei
A jordán uralkodó számára a washingtoni látogatás alkalmat teremtett arra, hogy megpróbálja visszaállítani hazája hagyományos regionális szerepkörét. Ide tartozik, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan ismerje el Jordánia történelmi szerepét a jeruzsálemi szent helyek őrzőjeként, különös tekintettel az Al-Aksza Mecsetre. A Jordán Hasemita Királyság uralkodója ugyanis a Szent Város muszlim és keresztény szent helyei „védelmezőjének” tekinti magát.
Ez a jog az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúig megillette. Jeruzsálemben ez a jog a keresztény szent helyek mellett vonatkozott az Al-Aksza mecsetre és a sziklamecsetre is, amely a siratófal feletti sík területen található. A kilencvenes években Izrael és Jordánia között létrejött békemegállapodás szóban elismeri a hasemita uralkodónak – aki Mohamed próféta közvetlen leszármazottja - ezt a történelmi szerepét, a valóságban azonban ennek a szerepnek a gyakorlása olaj lett volna a tűzre a szent városban, Jeruzsálemben, amelyet a zsidó állam egyetlen és oszthatatlan fővárosának tart.
Ammán napjainkban maga is próbálkozik regionális szerepkörének megerősítésével, így Irakkal és Egyiptommal szövetséget hozott létre, amely hármas az elmúlt időszakban már négy csúcstalálkozó tartott. Ammán, Kairó és Bagdad kiemelt figyelmet fordít az energiapolitikai együttműködésre, így tervbe vették egy olajvezeték megépítését az iraki Bászrából a jordán Akaba kikötőjéig.
Izrael is kinyújtja a kezét
A Fehér Ház kiemelt figyelme Ammán irányába nem tekinthető véletlennek, hiszen Jordánia súlyos időszakot él át. Kezdve a krónikus vízhiánytól, a királyi családon belüli feszültségeken át egészen a közegészségügyi és gazdasági nehézségekig. Ezek a problémák olyan szintet értek el, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek komolyan Jordánia hóna alá kell nyúlnia, ha nem akar egy megroppant szövetségessel szembesülni.
Nem véletlen, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök a hónap elején titokban meglátogatta az uralkodót ammáni rezidenciáján. A találkozó eredményeképpen Izrael drámaian – 50 millió köbméterrel - megnöveli a kiszáradt Jordánia számára a vízszállításait az idei évben. A két fél abban is megegyezett, hogy a jordán export felső korlátját 160 millió dollárról 700 millióra növelik Ciszjordániába.
Helyi megfigyelők egyetértenek abban, hogy a közeledés időpontja nem véletlen – alig pár hónappal azután, hogy a II. Abdullah király féltestvérét áprilisban letartóztatták puccskísérlet vádjával. Ez a politikai turbulencia Izraelt ráébresztette, hogy nem hagyhatja magára szomszédját, hiszen saját nemzetbiztonsági stabilitása is kockán forog.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben 500 ezer COVID-19 ellenes vakcinát szállított Jordániának. De a közegészségügyi válság csak a legutóbbi katasztrófa, hiszen a gazdaság már így is a padlón van: a munkanélküliségi ráta 25 százalékon áll, a fiatalkorúak esetében pedig ez már eléri az 50 százalékot! Az államadósság eközben már lassan eléri a GDP 100 százalékát.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
