<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy évtized elteltével az uralkodó eliteknek, a katonaságnak és a királyi házaknak szinte mindenhol sikerült megőrizni a hatalmukat. A túlnépesedés, a korrupt kormányzatok, a munkahelyek hiánya és a kiszáradó földek pedig fiatalok milliót kényszerítik évről évre országuk elhagyására. Káncz Csaba jegyzete.

Tegnap volt 10 éve, hogy egy fiatal utcai árus felgyújtotta magát Tunéziában, és halála tiltakozó mozgalmat indított el. A rohamosan egymást követő események láncolata előbb az észak-afrikai térséget rázta meg, majd pedig átterjedt a Közel-Kelet további országaira is. A tüntetéseket a hatalom több államban „kezelni” tudta, ám hat országban (Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria, Bahrein, Jemen) politikai változásokat váltott ki. A média hatására a politika és a közvélemény által „Arab Tavasznak” nevezett történések reménnyel és várakozással töltötték el az érintett országok lakóit.

Miért csak Tunézia?

Egy évtized elteltével viszont általános a csalódottság. Az uralkodó eliteknek, a katonaságoknak és a királyi házaknak szinte mindenhol sikerült megőrizni hatalmukat.

Jemenben és Szíriában az Arab Tavasz látványosan megbukott, az utóbbi ország esetében a lakosság harmada – mintegy 7 millió ember – hagyta el hazáját. Többségük óriási menekülttáborokban tengeti életét Libanonban, Jordániában és Törökországban. Egyiptomban Hoszni Mubarak elnök bukása után két évvel egy, a mubaraki rezsimnél még elnyomóbb katonai rezsim vette át az uralmat.

Európába igyekvő marokkói illegális bevándorlók távoznak a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjében létesített befogadóállomásról, ahonnan a hatóságok Las Palmasba szállítanak több mint 200 migránst 2020. november 17-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Angel Medina)Európába igyekvő marokkói illegális bevándorlók távoznak a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjében létesített befogadóállomásról, ahonnan a hatóságok Las Palmasba szállítanak több mint 200 migránst 2020. november 17-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Angel Medina)

Csupán Tunéziában láthattunk rezsimváltást, és egyfajta demokratizációs folyamatot. De a kis, erőforrásokban szegény ország nem vált nagyhatalmak ütköző övezetévé. Az sem utolsó szempont, hogy az 1956-ban függetlenségét elnyert ország már a kezdetektől szekuláris vonalat vitt, és megtiltotta a fejkendő viselését az iskolákban és kormányhivatalokban, ahogyan megtiltotta a többnejűséget is. A függetlenség évében elfogadott polgári törvénykönyv már egyenlő jogokat biztosított férfiaknak és nőknek.

Biden tervei

Teherán ügye egyértelműen az új amerikai kormányzat egyik legfontosabb külpolitikai prioritása. Biden „veszélyes kudarcnak” nevezte Trump politikáját Iránnal szemben: ez szerinte elszigetelte az országot, miközben Teherán közelebb került az atombomba kifejlesztéséhez, ráadásul a közel-keleti térség is a katonai eszkaláció határára került.

Biden szeretné mind Iránt, mind az USA-t újra az atomalku (JCPOA) keretei között látni. Ez nem lesz könnyű kihívás, hiszen Biden január 20-i eskütételekor Irán már a júniusban megtartandó elnökválasztás kampány-küzdelmeit folytatja. Egyik percről a másikra nem lesz könnyű áttörni a bizalmatlanság falát a két ország között négy év feszültség után.

Biden már többször hangsúlyozta, hogy újra akarja szabni az USA kapcsolatát a szaúdi rezsimmel is. Élesen kritizálta a szaúdiak katasztrofális kimenetelű katonai beavatkozását Jemenben – noha az világos, hogy egy szaúdi kivonulás az iráni pozíció megerősödéshez vezetne.

COVID-kihívás

A globális felmelegedés és a koronavírus-válság csak tovább súlyosbította a térség helyzetét. Az egyre világosabbá válik ugyanis, hogy a többségében inkompetens arab kormányok sikertelenül küszködnek a súlyosbodó recesszióval és a koronavírus-járvánnyal. Bár komoly különbségeket látunk a 22 arab állam egészségügyi rendszerének képességei között, a térség összességében egyszerűen képtelen megbirkózni a halálos járvánnyal. A 435 millió arab polgár többsége olyan országokban lakik, ahol az egészségügyi ellátás hiányos, nagyon gyenge színvonalú, vagy egyszerűen nem létező.

Az arab városok zsúfoltsága, a kultúrájukban meglévő társadalmi közelségre törekvés és a nagy mobilitású fiatalok magas részaránya a vírus gyors terjedését segíti. Mivel az arab államok átlagos életkora jóval alacsonyabb, mint Nyugaton (míg például Jordániáé 23,8 év, addig Olaszországé 47,3 év), első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez csökkenti a mortalitást. Ám az arab világ lakosságában magas részarányban találhatunk szív- és keringési, valamint cukorbetegségeket, amelyek viszont jelentősen megemelik a halálozási arányt.

Kivándorolnának a fiatalok

A Nemzetközi Valutaalap őszi jelentése pesszimista a Közel-Kelet idei növekedési kilátásait illetően. Az áprilisi jelentés még 3,3 százalékos visszaesést jósolt, az októberi már 5,0 százalékot. Az előrejelzett alacsonyabb növekedés főbb okai: súlyos szerkezeti problémák – amelyeket csak súlyosbított a koronavírus járvány – , és alacsony olajárak. A túlnépesedés, a korrupt kormányzatok, a munkahelyek hiánya és a kiszáradó földek pedig fiatalok milliót kényszerítik évről évre országuk elhagyására.

Valóban, egy ősszel készült átfogó tanulmány szerint a megkérdezettek arab fiatalok csaknem fele, 42 százalék válaszolta azt, hogy mindenképp szeretné elhagyni a térséget. A legtöbb kivándorolni szándékozó fiatal a levantei régióból került ki, ők 63 százalékát tették ki az válaszadóknak. A vizsgálat a koronavírus okozta változásokra is kitért, több válaszadó szerint a világjárvány súlyosbította az állam gazdasági nehézségeit, így saját helyzetüket is egyre inkább kilátástalannak látják.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A baloldal nyerhette a német választásokat az exit pollok szerint
Wéber Balázs | 2021. szeptember 26. 18:05
Hajszállal, de a szociáldemokraták nyerhették a német szövetségi választásokat a CDU-CSU-szövetség előtt mai előrejelzések szerint. Az eredmény nagyon szoros. Hivatalos eredmény hétfőn lesz. A harmadik helyet a Zöldek szerezhették meg.         
Makro / Külgazdaság Javulnak-e az amerikai-kínai kapcsolatok a Huawei-áttörés nyomán?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 26. 13:06
A kínai és az amerikai fél úgy tudott véget vetni a rendkívül kínos ügynek, hogy meg tudták őrizni hitelességüket.  Az viszont több mint kérdéses, hogy Meng szabadon bocsátása az USA és Kína közötti kapcsolatok enyhüléséhez vezetne. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A héten megtudjuk, mennyivel nőttek a fizetések
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 26. 10:49
Legalábbis a hivatalos adatok szerint. A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatók mellett a többi közt a keresetekről is közöl új mutatókat a KSH. 
Makro / Külgazdaság Megkezdődött a német választás: ma kiderül, ki lehet Merkel utódja
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 26. 09:31
Szoros befutóra lehet számítani a mai szövetségi parlamenti választásokon Németországban. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint az SPD néhány százalékponttal vezet a CDU-CSU-szövetség előtt.    
Makro / Külgazdaság Amerika határnyitás előtt
Szakonyi Péter | 2021. szeptember 26. 05:50
Nem várt ajándék várta az idei IPW résztvevőit Las Vegasban. Amerika legjelentősebb turisztikai vásárának első napján jelentették be ugyanis, hogy novembertől jórészt feloldják a beutazási korlátozásokat: az Európai Unióból és Kínából is érkezhetnek turisták az USA-ba, így az év utolsó két hónapja a kilábalásról szólhat.
Makro / Külgazdaság A negyedik hullám miatt nem kell számítani olyan lezárásokra, mint korábban
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 25. 12:30
Erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb elemzésében, amelyet a csütörtökön publikált inflációs jelentésében tett közzé. Ebben az MNB szakértői azt vizsgálták meg, hogy a korábbi tapasztalatok ismeretében milyen gazdasági hatásai lehetnek a koronavírus újabb, negyedik hullámának. 
Makro / Külgazdaság Hamarabb juthatnak be a műtőbe a betegek
MTI | 2021. szeptember 25. 09:22
Ennek érdekében bő 12 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben.
Makro / Külgazdaság Mérsékelt kormányzati jelenlét a gazdaságban - ezért javított a besorolásunkon a Moody's
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 25. 08:59
A kulcsintézmények megbízhatóságával, a kormányzati intézkedések erőteljes kiszámíthatóságával indokolta a hitelminősítő Magyarország felminősítését.
Makro / Külgazdaság Idén tényleg gazdag lesz az idősek karácsonya? A Hét Videója
Baka F. Zoltán - Izsó Márton | 2021. szeptember 24. 18:44
Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.
Makro / Külgazdaság Bizonytalan koalíciós politikát hozhat a vasárnapi német választás
Káncz Csaba | 2021. szeptember 24. 14:51
Három párt esetén a kormányalakító tárgyalások az eddigieknél is bonyolultabbak lesznek, hiszen a három formáció bel- és külpolitikájában érzékelhető távolságok vannak. Párizsban növekszik a félelem a hárompárti koalícióval meggyengülő Németországtól. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos