6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Mik a főbb okai az arab államokban tapasztalható egyre súlyosabb élelmiszer-bizonytalanságnak?  A klímaváltozás és a környezeti leromlás is kihatnak az emelkedő élelmiszerárakra és a konfliktusok növekvő számára. Káncz Csaba jegyzete.  

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A globális élelmiszer-árindex már tizedik hónapja folyamatosan emelkedik, 7 éves csúcsra ugrott. A jelenlegi globális közegészségügyi és pénzügyi válság korszakában már számos országban és térségben tapasztalhatunk növekvő feszültséget az élelmiszer körül. Két hónapja ezeken a hasábokon az Oroszországban és Törökországban tapasztalható feszült politikai lépéseket vettük górcső alá ennek kapcsán, most pedig a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) muszlim országai kerülnek sorra.

Terjedő élelmiszer-bizonytalanság

A MENA országaiban mintegy 52 millió éhező ember él napjainkban, közülük 34 millióan a konfliktusok által sújtott országokban. Az arab államok többségében alacsony színvonalú kormányzást látunk és a Covid-19 válság korszakában masszív állami intézkedések helyett többször azok teljes hiányával találkozunk. 

De mik a főbb okai az arab államokban tapasztalható élelmiszer-bizonytalanságnak? Sokat számít, hogy csupán kevés arab államban találunk politikai stabilitást. Ez különösen fontos tényező, hiszen a MENA-régió éhezőinek kétharmada a konfliktusokkal sújtott országokban él, mindenekelőtt Jemenben, Szíriában, Szomáliában, Irakban, Szudánban és a palesztin területeken. A konfliktusok által generált és a gyenge államokból kiáramló jelentős migráns és menekült népesség szintén kiemelkedően magas élelmiszer-bizonytalansággal szembesül. 

Egyre feszítőbb az élelmiszerhiány sok arab országban (fotó: pixabay.com)
Egyre feszítőbb az élelmiszerhiány sok arab országban (fotó: pixabay.com)

Mindezek mellett a változó stabilitású országok – köztük Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Libanon –, szintén az éhezők számának folyamatos emelkedéséről számolnak be. Libanonban folyamatosak a tüntetések, hiszen az egy év alatt értékének 80 százalékát elvesztő nemzeti deviza is hozzájárult az élelmiszerek árának 300 százalékos emelkedéséhez.

A magas élelmiszerárak szerte a régióban csökkentették a háztartások vásárlóerejét. Az egyik leginkább érintett ország Szudán, ahol a gazdasági faktorok összefonódnak a konfliktussal, a környezeti tényezőkkel (szárazság, sáskajárás) és a népesség nagy része szembesül éhínséghez hasonlítható körülményekkel. 

A több éves civil és proxi háború következményeként Jemenben elismerten a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája zajlik. Az élelmiszer-bizonytalanság és az éhezés a mintegy 30 milliós népesség több mint felét érinti.

Feszítő víz-kérdés 

A térség gazdag országaiban – kimondottan az Arab-öbölben – eközben az élelmiszer és az ivóvíz jelentős pazarlását láthatjuk. Noha a térség 36 millió tonna búzát importál évente, becslések szerint közel 16 millió tonnát elpazarol. A szántóföldek kihasználása különösen alacsony színvonalú, mind a növénytermesztés, mind a legeltetés oldaláról nézve.

Ez rendkívül sajnálatos, hiszen a MENA-térség történelmében a mezőgazdaság jelentős szerepet játszott. Bizonyítékok vannak rá, hogy a civilizációnk első farmjai a levantei térségben alakultak ki több ezer évvel ezelőtt. 

Szíriában és Egyiptomban is jelentős termelés folyt, de a befektetések elhanyagolása, a kormányzati inkompetencia és a környezeti faktorok mára jelentősen csökkentették a termelési kapacitásokat.  Ennek eredményeképpen az arab világban napjainkban a mezőgazdaság már csak csekély mértékben járul hozzá a GDP-hez és a térség a világ legnagyobb élelmiszerimportőre lett. 

Az évente mintegy 2 millió fővel növekvő lakosságú Egyiptom a világ legnagyobb búza-importőre. A Nílus-menti ország bajai jellemzőek több arab államra is: magas népesség-növekedés, gyors urbanizáció, jelentős vízhiány és minimális nagyságrendű termőföld. Pedig a mezőgazdaság már így is a legnagyobb vízfogyasztója a térségnek.   

A klímaváltozás és a környezeti leromlás már a MENA-régió hétköznapjainak szerves része.  Ezek kihatnak az emelkedő élelmiszerárakra, a gazdasági bizonytalanságra, és a konfliktusok növekvő számára. A Világbank becslése szerint az egyre gyakoribbá váló vízhiány több országban akár 10 százalékkal is csökkentheti a nemzeti összterméket.

A terrorizmus melegágya

Tagadhatatlan, hogy a klímaváltozás felerősíti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára.  A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami polgárháborúhoz vezetett. Nigériában olyan szintet ért el a vízért és a földekért folyó küzdelem, hogy az elmúlt pár évben már többen haltak meg ezekben, mint az iszlamista Boko Haram támadásaiban.

A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a MENA-térségben 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. Iránban a kiszáradt déli tartományokból már megindult az északiak felé a menekülés, tovább mélyítve a politikai törésvonalakat az országban. Hasonló folyamatok zajlanak le Pakisztánban is, ahol a kiszáradó térségekből Karacsiba vándorolnak az emberek, súlyosbítva az etnikai konfliktusokat.

Az élelmiszer-bizonytalanság növekedését előrejelző számos jelentés ellenére csupán pár arab ország rendelkezik élelmiszerbiztonsági stratégiával. Mindennek ellenére csak nagyon kevés MENA-ország hozott intézkedéseket azzal a céllal, hogy lépést tartson a népesség növekedésével és a klímaváltozással.   

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Olívaláz Magyarországon
Szirmai S. Péter | 2025. október 8. 19:19
Miközben az extrém időjárás miatt sokan már itthon is üvegházban termesztik a kajszit és a cseresznyét, mintha olívalázban égne az ország. A hobbikertészek tömegével (csillagászati áron is) vásárolják a mediterrán fákat, és a termelők egymás után telepítik az olaj-ültetvényeket.
Agrár Itt a brüsszeli javaslat: ezzel védenék a magyar gazdákat is
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 14:22
A Mercosur partnerségi megállapodás előtti biztosíték.
Agrár Az agráriumnak stabil megoldást nyújt az új kamattámogatott hitel
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:20
A Közös Agrárpolitika pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatott hitel iránt óriási az érdeklődés, amely a nyertes pályázat számára kiemelt finanszírozási lehetőséget biztosít.
Agrár Egyre olcsóbbak az élelmiszerek?
Privátbankár.hu | 2025. október 3. 19:37
Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
Agrár Vége a narancskorszaknak?
Bózsó Péter | 2025. szeptember 21. 14:21
A citruszöldülés mára Brazíliában, a világ legnagyobb narancstermelőjében az ültetvények közel felét fertőzte meg, Floridában pedig két évtized alatt a termelés 90 százalékát pusztította el. A betegség gyógyíthatatlan, és a globális narancslépiac jövőjét is fenyegeti: Európában drágulás jöhet.
Agrár Amikor a magyar borok közösen indulnak el világkörüli hódító útra
Natív tartalom | 2025. szeptember 19. 09:28
Tényleg van olyan, hogy két világsikert már szerzett magyar borászat úgy dönt, nem versenyeznek egymással, hanem inkább összefognak? Pontosan ez történt a somlói Kancellár Birtok és a villányi Jammertal Borbirtok esetében.
Agrár Tiltakozik a kormány: ezt az uniós megállapodást nem nyelik le?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 20:08
A miniszter elmondta, mi a baj az EU-Mercosur megállapodással.
Agrár Így változott a legfontosabb élelmiszerek ára augusztusban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 08:47
Gyakorlatilag változatlan maradt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke augusztusban az előző hónaphoz képest, mivel a hús, a cukor és a növényi olaj árának emelkedése ellensúlyozta a gabona- és tejtermékek árának csökkenését az ENSZ római székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Agrár Folytatódik a vámháború, most Kína intett be az európai sertéshús-iparnak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 17:01
Kína szeptembertől ideiglenesen dömpingellenes vámokat vet ki az Európai Unióból származó sertéshús importjára – jelentette be a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken.
Agrár Húsevő parazita férgek visszatérésétől rettegnek a texasi gazdák
Bózsó Péter | 2025. augusztus 31. 17:15
A veszélyes legyek sebekbe rakott petéiből fejlődnek ki az úgynevezett csavarférgek, amelyek előszeretettel fertőzik meg a szarvasmarhákat. Ha kezeletlen marad, akkor ez az állatok elhullásához vezet. A legyek Mexikó felől közelítenek az amerikai határhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG