6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Mik a főbb okai az arab államokban tapasztalható egyre súlyosabb élelmiszer-bizonytalanságnak?  A klímaváltozás és a környezeti leromlás is kihatnak az emelkedő élelmiszerárakra és a konfliktusok növekvő számára. Káncz Csaba jegyzete.  

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A globális élelmiszer-árindex már tizedik hónapja folyamatosan emelkedik, 7 éves csúcsra ugrott. A jelenlegi globális közegészségügyi és pénzügyi válság korszakában már számos országban és térségben tapasztalhatunk növekvő feszültséget az élelmiszer körül. Két hónapja ezeken a hasábokon az Oroszországban és Törökországban tapasztalható feszült politikai lépéseket vettük górcső alá ennek kapcsán, most pedig a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) muszlim országai kerülnek sorra.

Terjedő élelmiszer-bizonytalanság

A MENA országaiban mintegy 52 millió éhező ember él napjainkban, közülük 34 millióan a konfliktusok által sújtott országokban. Az arab államok többségében alacsony színvonalú kormányzást látunk és a Covid-19 válság korszakában masszív állami intézkedések helyett többször azok teljes hiányával találkozunk. 

De mik a főbb okai az arab államokban tapasztalható élelmiszer-bizonytalanságnak? Sokat számít, hogy csupán kevés arab államban találunk politikai stabilitást. Ez különösen fontos tényező, hiszen a MENA-régió éhezőinek kétharmada a konfliktusokkal sújtott országokban él, mindenekelőtt Jemenben, Szíriában, Szomáliában, Irakban, Szudánban és a palesztin területeken. A konfliktusok által generált és a gyenge államokból kiáramló jelentős migráns és menekült népesség szintén kiemelkedően magas élelmiszer-bizonytalansággal szembesül. 

Egyre feszítőbb az élelmiszerhiány sok arab országban (fotó: pixabay.com)
Egyre feszítőbb az élelmiszerhiány sok arab országban (fotó: pixabay.com)

Mindezek mellett a változó stabilitású országok – köztük Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Libanon –, szintén az éhezők számának folyamatos emelkedéséről számolnak be. Libanonban folyamatosak a tüntetések, hiszen az egy év alatt értékének 80 százalékát elvesztő nemzeti deviza is hozzájárult az élelmiszerek árának 300 százalékos emelkedéséhez.

A magas élelmiszerárak szerte a régióban csökkentették a háztartások vásárlóerejét. Az egyik leginkább érintett ország Szudán, ahol a gazdasági faktorok összefonódnak a konfliktussal, a környezeti tényezőkkel (szárazság, sáskajárás) és a népesség nagy része szembesül éhínséghez hasonlítható körülményekkel. 

A több éves civil és proxi háború következményeként Jemenben elismerten a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája zajlik. Az élelmiszer-bizonytalanság és az éhezés a mintegy 30 milliós népesség több mint felét érinti.

Feszítő víz-kérdés 

A térség gazdag országaiban – kimondottan az Arab-öbölben – eközben az élelmiszer és az ivóvíz jelentős pazarlását láthatjuk. Noha a térség 36 millió tonna búzát importál évente, becslések szerint közel 16 millió tonnát elpazarol. A szántóföldek kihasználása különösen alacsony színvonalú, mind a növénytermesztés, mind a legeltetés oldaláról nézve.

Ez rendkívül sajnálatos, hiszen a MENA-térség történelmében a mezőgazdaság jelentős szerepet játszott. Bizonyítékok vannak rá, hogy a civilizációnk első farmjai a levantei térségben alakultak ki több ezer évvel ezelőtt. 

Szíriában és Egyiptomban is jelentős termelés folyt, de a befektetések elhanyagolása, a kormányzati inkompetencia és a környezeti faktorok mára jelentősen csökkentették a termelési kapacitásokat.  Ennek eredményeképpen az arab világban napjainkban a mezőgazdaság már csak csekély mértékben járul hozzá a GDP-hez és a térség a világ legnagyobb élelmiszerimportőre lett. 

Az évente mintegy 2 millió fővel növekvő lakosságú Egyiptom a világ legnagyobb búza-importőre. A Nílus-menti ország bajai jellemzőek több arab államra is: magas népesség-növekedés, gyors urbanizáció, jelentős vízhiány és minimális nagyságrendű termőföld. Pedig a mezőgazdaság már így is a legnagyobb vízfogyasztója a térségnek.   

A klímaváltozás és a környezeti leromlás már a MENA-régió hétköznapjainak szerves része.  Ezek kihatnak az emelkedő élelmiszerárakra, a gazdasági bizonytalanságra, és a konfliktusok növekvő számára. A Világbank becslése szerint az egyre gyakoribbá váló vízhiány több országban akár 10 százalékkal is csökkentheti a nemzeti összterméket.

A terrorizmus melegágya

Tagadhatatlan, hogy a klímaváltozás felerősíti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára.  A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami polgárháborúhoz vezetett. Nigériában olyan szintet ért el a vízért és a földekért folyó küzdelem, hogy az elmúlt pár évben már többen haltak meg ezekben, mint az iszlamista Boko Haram támadásaiban.

A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a MENA-térségben 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. Iránban a kiszáradt déli tartományokból már megindult az északiak felé a menekülés, tovább mélyítve a politikai törésvonalakat az országban. Hasonló folyamatok zajlanak le Pakisztánban is, ahol a kiszáradó térségekből Karacsiba vándorolnak az emberek, súlyosbítva az etnikai konfliktusokat.

Az élelmiszer-bizonytalanság növekedését előrejelző számos jelentés ellenére csupán pár arab ország rendelkezik élelmiszerbiztonsági stratégiával. Mindennek ellenére csak nagyon kevés MENA-ország hozott intézkedéseket azzal a céllal, hogy lépést tartson a népesség növekedésével és a klímaváltozással.   

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Liberalizálnák a kendertermesztést
Szirmai S. Péter | 2025. augusztus 11. 15:09
Európai parlamenti képviselők egy csoportja – a nagy üzlet reményében – egységes szabályozással liberalizálná a kendertermesztést a 2028-tól induló új Közös agrárpolitikában.
Agrár Megbotlott, de így is az élen maradt sokak kedvenc édességének gyártója
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 12:10
A Nestlé továbbra is a világ legértékesebb élelmiszer márkája a Brand Finance szerint.
Agrár Hervasztó szilvatermés várható idén Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 16:21
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Agrár Nagy a baj Japánban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 11:19
Már tavaly is országos hiány volt rizsből, de most sem jobb a helyzet. És még a poloskák is elszaporodtak.
Agrár A magyar agrárcsoport holland leánycéget vesz meg Romániában
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 13:40
A Bonafarm Csoport megállapodást írt alá a holland multinacionális tejipari cég, a Royal FrieslandCampina romániai leányvállalatának, a Friesland Romania S.A.-nak a megvásárlásáról.
Agrár Sötét jövő vár a magyar agráriumra, ha nem jön a változás
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 11:28
Bár Európa-szerte kedvezőbb terméshozamokat jeleznek előre az uniós szakértők, Magyarországon – de Szlovénia keleti és Horvátország északi területein is – az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. Az alkalmazkodás a kulcs, de nemcsak a növénytermesztőknek, hanem az állattartóknak is fontos adaptálódni a változó körülményekhez.
Agrár Oroszországban bezzeg mennek le az árak
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 08:35
Oroszországban 1,3 százalékkal csökkentek a termelői árak júniusban
Agrár A nap képe: illatos támadás érte a Bizottság budapesti épületét
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 14:01
Trágyával üzentek a magyar gazdák Brüsszelnek.     
Agrár Szigorodnak a magyarok egyik kedvenc élelmiszerére vonatkozó szabályok
Szirmai S. Péter | 2025. július 15. 05:44
Vadonatúj mutató, a „fehérjeminőségi érték” feltüntetésére, az elvárt minimumérték teljesítésére kötelezi a gyártókat a nemrég hatályba lépett új „húsrendelet”, amely azt is újraértelmezi, mi is az a „félszáraz” és a „száraz” kolbász, szalámi, egyáltalán, mi a téliszalámi.
Agrár Az ukrán kukorica korlátlanul áraszthatja el Magyarországot?
Szirmai S. Péter | 2025. július 9. 14:44
Már csak a tanácsi jóváhagyásra vár az EU Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodása, amely liberalizálja az élelmiszeripari cikkek kereskedelmét. Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán botrányosnak minősítette „a gazdák háta mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alkut”, amit nem fog hagyni, mert tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG