A rafahi határátkelőn a tervek szerint ma Egyiptom 20 segélyszállítmányt visz át a gázai övezetbe. Putyin pedig tegnap bejelentette, hogy Oroszország 27 tonna humanitárius segélyt küld Gázába.
Komplex megfontolások
A szomszédos országok eközben nem fogják megnyitni határaikat a Gázából és Ciszjordániából érkező palesztin menekültek előtt, ami pedig jelentősen befolyásolná Izrael katonai terveit a Hamász ellen. II. Abdullah jordániai király kedden konkrétan fogalmazott, amikor kijelentette, hogy országa nem fogadja be a palesztin menekülteket, és ezt Egyiptom nevében is elmondhatja.
Ez egy “vörös vonal”, mert egyesek azt tervezik, hogy megpróbáljanak tényeket kreálni a helyszínen - mondta a király, miután megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral.
Nos, nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy az uralkodó az izraeliekre gondolt, akik szerinte megpróbálják elűzni a palesztinokat a Gázai övezetből, és új helyzetet teremteni a problémájuk kezelésében.
Egyiptom sem hajlandó megnyitni a Gáza felé vezető egyetlen határátkelőt a palesztin civilek számára, hogy ki- és beléphessenek a Sínai-félszigetre, különösen azóta, hogy az izraeli hadsereg felszólította a civileket, hogy vonuljanak vissza a Gázai övezet északi részéből a déli részébe, hogy ne legyenek kitéve támadásoknak.
A hét közepén aztán újabb drámai fejlemény következett be. A gázai Al Ahli kórház elleni, több száz halálos áldozatot követelő robbantás olyan tragédia, amely tovább radikalizálja a helyzetet, miközben lassítja a béke elérésére irányuló erőfeszítéseket.
Miközben folytatódik a "háború" arról, hogy ki a felelős a kórházi bombázásért, elmaradt a válság megoldását célzó lehetséges döntő fontosságú találkozó, amelyet Joe Biden amerikai elnöknek Jordániában kellett volna megtartania az arab vezetőkkel. Ezzel egyidőben a palesztinok dühös támogatói Libanonban, Törökországban és Jordániában izraeli és amerikai létesítmények előtt tüntetnek, sőt támadnak is rájuk.
A palesztinok maradnak - hogyan lehet megvédeni a civileket?
Ez gyakorlatilag véget vet a palesztinok veszélyes területekről, elsősorban Gázából való evakuálásáról szóló vitának. Az ő sorsuknak kellett volna az egyik legfontosabb témának lennie Biden elnök Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel folytatandó, bejelentett, de aztán elhalasztott tárgyalásain.
A Hamász elleni gyors és teljeskörű megtorlásra irányuló, nagy belföldi lakossági elvárásoknak megfelelni kívánva az izraeli kormány azt kockáztatja, hogy a sűrűn lakott Gázában veszélybe sodorja a civileket, sőt háborús bűnöket követ el. Ez veszélyeztetné az izraeli fellépés hitelességét, és megkérdőjelezné a szövetségesek, elsősorban az USA korábbi támogatását.
A tömeges kitelepítés határozná meg a palesztin kérdés megoldását
Az a várakozás, hogy a palesztinok Gázából való menekülése egyben kiváltaná a palesztinok kivándorlását a Jordániával határos Ciszjordániából is, az oka annak, hogy Jordánia kifejezetten elutasítja a palesztin menekültek befogadását. Emellett a két szomszédos ország, amely az arab államok közül a legszorosabb kapcsolatban áll Izraellel, a palesztinokat a blokáddal a jelenlegi területeken akarja tartani, hogy a palesztinok státuszáról szóló jövőbeli tárgyalások előtt ne változzon a tényleges etnikai helyzet a helyszínen.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerdán élesen bírálta Izraelt, amiért a gázai hadművelet "túllépte az önvédelemhez való jogot", és hogy Egyiptom elutasítja Izrael "kiszorítási politikáját és a palesztin ügynek a szomszédok rovására tett kísérleteit". II. Abdullah jordániai király ugyanezen az állásponton van - "ezt a helyzetet a Gázai övezetben és Ciszjordániában kell kezelni. És ezt nem mások vállán kell elvégezni".
Kevés mozgástér a kompromisszumra
A nyugati vezetők ebben a politikai helyzetben nem lesznek képesek korrigálni a térségben lévő két legközelebbi szövetségesük határozott álláspontját. Egyiptom és Jordánia gazdasági okokból sem akarja befogadni a palesztin menekülteket, függetlenül attól, hogy a partnerek ígéretet tettek arra, hogy részt vesznek ellátásuk költségeiben.
De vannak biztonsági kockázatok is, amelyeket sem Kairó, sem Amman nem akar vállalni egy nagy menekültáradattal, mert tisztában vannak azzal, hogy a civil menekültekkel együtt számos szélsőséges is érkezne hozzájuk, akik a területükről tovább tevékenykednének.
Ezért az USA és nyugati szövetségesei még inkább kénytelenek nyomást gyakorolni Izraelre, hogy katonai műveleteit a lehető legbiztonságosabbá tegye a civilek számára. A válság legfőbb közvetítőjeként az USA támogatja egy biztonságos övezet létrehozását a Gázai övezeten belül, ahol a civilek nem lennének kitéve veszélynek. Az Al Ahli kórház bombázása azonban még az ilyen kompromisszumos megoldások megvalósítását is kihívássá teszi, míg mások még csak nem is látszanak.
Az USA lépéseket tesz Izrael meggyőzésére
Washingtonnak nincs más lehetősége, mint meggyőzni az izraeli vezetést, hogy csökkentse a gázai akció intenzitását, mert nincs más hatékony lehetőség a civilek védelmére, akik most már végleg beszorultak egy sűrűn lakott övezetbe. Netanjahu kormánya elsősorban a legjelentősebb külföldi politikai és katonai támogatás megőrzése érdekében el kell, hogy fogadja el az USA ilyen jellegű követeléseit. Ráadásul a gázai fellépés intenzitásának csökkentése megfelel Izrael általános katonai stratégiájának.
Az elmúlt napokban ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Irán-barát Hezbollah azért habozik Izraelt északról megtámadni, mert arra vár, hogy Izrael a lehető legtöbb csapatot telepítse a Gázai övezetbe - így az ország északi része gyengén védett maradjon. Egy visszafogottabb gázai beavatkozás esetén megmaradna az izraeli hadművelet hitelessége, mint egy olyan, a Hamász terroristáinak felszámolására irányuló erőfeszítés, amely egyben a palesztin civilek védelmét biztosítja.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
