Biden elnök ma Izraelbe látogat, ahol megtekinti Izrael gázai háborús terveit. A Fehér Ház ura vasárnap határozott támogatásáról biztosította Izraelt a gázai hadjáratban, de óva intette az országot attól, hogy megszállja Gázát, ahonnan 2005-ben kivonult, de most újra készül behatolni.
A Spiegel friss értesülése szerint az izraeli szárazföldi offenzíva Biden látogatása után indul el. Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszter mindenesetre hétfőn már azzal fenyegetőzött, hogy Teherán erői és a térségben általa támogatott milíciák "megelőző akciót" hajtanak végre a Gáza elleni izraeli támadás megakadályozására.
Örvényben
Izrael „vietnami pillanat” előtt áll. Hasonlóan ahhoz, ahogy egykor a kelet-ázsiai országért vívott háborúban a túlerőben lévő USA, az izraeli high-tech hadsereg is belekerülhet a házak és alagútrendszerek kanyonjaiban zajló közelharcba - amit nem könnyű megnyerni. Vagy ahogyan David Petraeus, az Öböl-háború idején az amerikai erők parancsnoka fogalmazott: "ez lehet Izrael Irakja"?
Ennek ellenére kevés jel utal arra, hogy Netanjahu a háború kiszélesítésére törekszik. Az Izraelben uralkodó politikai káosz és az, hogy kormánya nem csak a támadást nem tudta megakadályozni, hanem az utóhatásokat sem tudja kompetensen kezelni, cáfolja azt a gondolatot, hogy nagyobb háborúra készülne vagy vágyna. Izrael valóban bizonytalan helyzetbe kerülne, ha egy kétfrontos háborúba kerülne, amelyben a Hezbollah északról támadja Izraelt.
A CNN eközben arról számolt be, hogy az Egyesült Államok gyorsreagálású tengerészgyalogos egységet küld Izrael partjaihoz, és a Pentagon felkészíti az amerikai csapatokat egy esetleges bevetésre az országban. Egy amerikai védelmi tisztviselő elmondta, hogy a 2000 tengerészgyalogosból és tengerészből álló erő csatlakozik az egyre növekvő számú "Izrael felé közeledő amerikai hadihajókhoz és erőkhöz, mivel az Egyesült Államok elrettentő üzenetet kíván küldeni Iránnak és a Hezbollah libanoni militáns csoportnak".
A két repülőgép-hordozó csapásmérő csoportjának a Földközi-tenger keleti részére történő áthelyezése Izrael támogatásának erőteljes megnyilvánulása, és célja, hogy az elrettentés üzenetét közvetítse Irán és a Hezbollah felé. A kihívás az lesz, hogy miképpen kommunikálják azt, hogy az Egyesült Államoknak megvan az elszántsága a véghezvitelre. Irán nem kételkedik az USA katonai képességeiben, de Washington az utóbbi időben nagyrészt elfordult a régiótól, és teheráni stratégák úgy ítélhetik meg, hogy Biden elnök nem fogja belekeverni az Egyesült Államokat egy újabb közel-keleti háborúba közvetlenül egy választási év előtt.
Az azeri kártya
Az előző nagyobb izraeli háború a libanoni Hezbollah ellen folyt, a jelenlegi pedig a Hamász ellen - mindkét csoport Irán ellenállási tengelyébe tartozik. A Hezbollah és a Hamász része Irán "előretolt védelmi" stratégiájának, amelynek célja, hogy Izraelt - és annak amerikai támogatóját - elrettentse bármilyen közvetlen vagy nagyszabású támadástól Irán ellen.
Izrael viszont jelen van Azerbajdzsánban, Irán határán, és évek óta titkos műveleteket folytat Iránon belül. A Közel-Kelet nagyobb stabilitásának helyreállítására irányuló bármilyen szélesebb körű kísérlet során szükség lenne bizonyos erőfeszítésekre az Izrael és Irán közötti de-eszkaláció érdekében. Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy ezt felvállalja, de más regionális fővárosok és/vagy Kína segíthetne. Az iráni-izraeli feszültségek már most is táplálják a mai konfliktust; ha nem kezelik őket, holnap sokkal szélesebb körű konfliktushoz vezethetnek.
A jelenlegi, bosszúról és pusztításról szóló retorika közepette gyakorlatilag egyik fél - Izrael, a Hamász, a Palesztin Hatóság vagy akár az USA - sem mondott semmit arról, hogy diplomáciai szempontból mi történjen, miután Gáza városában mindent szétlőttek, a halottakat eltemették, és a nemzetközi közösség elkezd küzdeni a konfliktus humanitárius következményeivel, amelyek között lehet egy, vagy több millió belső menekült palesztin.
A múltbeli kataklizmák általában előmozdították az Izrael és Palesztina közötti rendezést, hogy megakadályozzák a további instabilitást és vérontást. A kétállami megoldás célja továbbra is az amerikai politika alapköve, ha csak retorikailag is. De milyen útra fog vezetni a 2023 októberi konfliktus?
Mit akarnak a felek?
Izrael közvetlen célja meglehetősen világos: bosszú, egy kis stratégiával, nevezetesen a Hamász elpusztításával. Mivel Izrael kormánya még mindig a szélsőjobboldali politikusok markában van - bár a napok óta működő egységkormány által mérsékelve -, további céljai rejtélyesek, ha egyáltalán vannak ilyenek. Izrael várható gázai hadjáratának gyakorlati eredménye humanitárius katasztrófa, mivel a gázaiak valószínűleg magukra maradnak, és a nemzetközi segélyszervezetek próbálják majd összerakni a darabokat.
Az amerikai cél talán még ennél is kevésbé konkrét: mindenáron támogatni Izraelt, és esetleges beavatkozással fenyegetőzni, ha más hatalmak (például Irán és a Hezbollah) úgy döntenek, hogy jobban belekeverednek. A Biden-kormányzat talán abban reménykedik, hogy a lehető leggyorsabban visszatérhet a megszokott kerékvágásba, például megpróbálja elősegíteni az Izrael és Szaúd-Arábia közötti közeledést az Ábrahámi Megállapodás részeként, némi plusz pénzzel a palesztinok számára. Ez a megközelítés mostanra lehet, hogy kudarcra van ítélve, és mindenesetre nem valószínű, hogy működni fog, mivel a jelenlegi katasztrófa nyilvánvalóvá tette, hogy a palesztin-izraeli konfliktus alapjainak figyelmen kívül hagyása nem célravezető.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
