Jordánia stratégiai szempontból a közel-keleti geopolitikai dinamika középpontjában helyezkedik el, ami sebezhetővé teszi a regionális instabilitásból eredő politikai és biztonsági kockázatokkal szemben. Következésképpen a konfliktus-ciklusok újbóli felerősödése a térségben, amely a közelmúltbeli palesztin-izraeli konfliktushoz kapcsolódik, jelentős stabilitási fenyegetést jelentenek az ország számára.
Jordán tojástánc
Mindez arra kényszeríti Ammánt, hogy óvatosan próbáljon meg egyensúlyt teremteni a palesztin nép jogainak fenntartása, az utca megnyugtatása, valamint az Egyesült Államokkal és Izraellel való stratégiai kapcsolatok megőrzése között.
Miután április közepén Jordánia segített meghiúsítani az iráni támadást, Teherán figyelmeztette Ammánt, hogy ha ismét segítséget nyújt Izraelnek, az lesz a következő "célpontja". Irán proxikat és propagandát használ arra, hogy II. Abdalláh jordániai királyt a palesztin ügy "elárulójának" állítsa be, miközben az országban már így is nagy a feszültség a Gázai övezetben elhúzódó háború miatt.
Fotó: EPA/MOHAMMAD ALI
Terjed a politikai iszlám Jordániában
Jordániában egyre nagyobb az idegesség: május 7-én a kormány betiltotta a Muzulmán Testvériséghez kötődő al-Jarmuk televíziós csatornát. A biztonsági erők átkutatták a műsorszolgáltató ammani irodáit.
Szeptemberben ráadásul általános választásokat tartanak Jordániában. A gázai háború tüzétől fűtve a Muzulmán Testvériség nagyot nyerhet.
A közelmúltban több prominens jordániai kormánytisztviselő és újságíró is azzal vádolta a Muzulmán Testvériséget - és annak Hamász nevű szárnyát -, hogy a lakosságot a kormányzó hatóságok ellen uszítja. Szerintük mindezt Irán szolgálatában teszik, amely Jordánia destabilizálására és a konfliktus kiszélesítésére törekszik. Jordánia rendelkezik a leghosszabb szárazföldi határral Izraellel, és lakosságának többsége palesztin származású.
Az amerikai katonaság
Az erőforrásokban szegény sivatagi monarchia katonailag és pénzügyileg is függ az Egyesült Államoktól, amely mintegy 3000 katonát állomásoztat az országban. A Pentagon három éve katonai bázisokat és raktárakat zárt be Katarban és a személyzet, valamint az eszközök egy részét Jordániába vezényelte át.
Egy 2021-es megállapodás páratlan függetlenséget biztosít az amerikai hadsereg számára a jordániai műveletek tekintetében, lehetővé téve az amerikai csapatok számára, hogy tetszésük szerint lépjenek be az országba és haladjanak át rajta. A kapcsolat szinte korlátlan műveleti bázist biztosít Washingtonnak a Közel-Kelet szívében.
Az USA és Jordánia régóta egyezteti katonai céljait és Ammán 1996 óta hivatalosan is „Kiemelt Nem-NATO Szövetségesnek” számít a nyugati szövetség számára. Annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse ezt a kapcsolatot, Jordánia ragaszkodik az Izraellel való normalizációhoz.
A király lépései
A feldühödött közemberek megnyugtatására a jordániai király visszahívta nagykövetét Tel-Avivból. Emellett a Gázába irányuló segélyszállítmányok nagymértékű bővítését is előmozdítja.
A II. Abdullah légibázis lett a Gáza fölött ledobott segélyszállítmányok központja, és április vége óta Jordánia szárazföldi úton is küld élelmiszert és gyógyszereket szállító teherautókat Gázába. Ez különösen jól mutatja, hogy Jordániának milyen óvatosan kell eljárnia: Minden olyan erőfeszítés, amely arra irányul, hogy több segélyszállítmányt juttasson el Gázába, és ezáltal a palesztin ügy bajnokaként tüntesse fel magát, csak Izraellel szorosan egyeztetve lehetséges.
Az Irán elleni arab-izraeli koalíció elutasítása
Míg Jordánia nyugati szomszédja belpolitikai okokból problémás partner, a legnagyobb geostratégiai veszély a hasemita királyságra keleten leselkedik: Irán formájában. Amikor Teherán április közepén példátlan támadást intézett Izrael ellen, valószínűleg egy kis jelzést is akart küldeni Jordániának is.
Jordániában már régóta létezik egy eredendően Irán-ellenes hangulat, és a jordánok fenyegetve érzik magukat a szomszédos Irakban működő, Iránhoz kötődő milíciák miatt. De anélkül, hogy a Nyugat komoly erőfeszítéseket tenne a palesztin kérdésben való előrehaladás érdekében, nem lesz stabil Irán-ellenes szövetséges Jordánia, beékelődve más arab államok és Izrael közé.
A jordániai identitás dilemmája kísérti és valódi kihívások elé állítja a királyságot. A Hamász - egy nem jordániai szervezet - vezetőinek viszont több, mint fele jordániai állampolgár.
A Hamász a térségben lévő iráni befolyási rendszer részeként feszültség forrásává vált Irán és Jordánia között. Ezek a feszültségek már október 7-e előtt is aggasztó szintet értek el, amikor a jordániai hadsereg felfedte, hogy Szíriából fegyvereket próbálnak Jordánián keresztül Ciszjordániába csempészni.
A gázai háború régi törésvonalakat hoz felszínre a palesztin többségű Jordániában, ami káoszba taszíthatja a régió stabilitásának horgonyát. A háború elhúzódása ugyanis tökéletes toborzóprogram lett a jordániai Muzulmán Testvériség számára. Jordánia munkanélküliségi rátája ráadásul nagyjából 22 százalékon áll, és a Világbank szerint a fiatalok közel fele nem talál munkát.
Valóban, a jordániaiak hónapok óta naponta tüntetnek az ammáni izraeli nagykövetség előtt. A kormány, amely igyekszik elkerülni az Izraellel való diplomáciai válságot, nagyszabású letartóztatásokkal és néhány összecsapással is fellépett a tüntetőkkel szemben.
A királyság nincs könnyű helyzetben, hiszen a gázai háború kitörése előtt a jordániaiak 19 százaléka mondta azt a közvélemény-kutatóknak, hogy Ammán elsődleges külpolitikai célja a palesztin ügy támogatása kellene, hogy legyen - ez több mint kétszerese azoknak, akik szerint Jordániának a saját biztonságát kellene előtérbe helyeznie.
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin. 
