Legalább 45-en meghaltak és 65-en megsebesültek hétfőn Jemen északnyugati részén, egy menekülttáborra mért légicsapásban. A Haddzsa tartománybeli al-masraki tábor elleni légitámadást a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi koalíció harci repülőgépei hajtották végre. Az arab országok öt napja indítottak hadműveletet Jemenben a Manszúr Hádi elnökkel szemben álló, Irán támogatását élvező síita húszi fegyveresek ellen. A légicsapásokkal Hádi elnököt, és nemzetközileg is elismert kormányát támogatják. Hádi a húszik hódításainak következtében Szaúd-Arábia fővárosába menekült.
A húszik jól fel vannak szerelve tüzérségi eszközökkel, amelyet többségében Teherán szállított, a libanoni Hezbollah pedig részt vett a kiképzésükben. Bár Szaúd-Arábia vezeti most a húszik elleni légicsapásokat, de bombázókkal beszállt Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és Jordánia, illetve logisztikai és mindenféle egyéb módon az USA és Törökország is. Továbbá Egyiptom hadihajókat indított a térségbe, szintén ebben a szövetségi rendszerben.
Gyors bevethetőségű arab haderő
A 22-tagú Arab Liga vasárnap egy közös, gyors bevethetőségű katonai egység fölállításáról határozott a Közel-Kelet szélsőségesei ellen. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a Liga mind a huszonkét tagja csatlakozik majd a javasolt haderőhöz. Al-Sziszi egyiptomi elnök is támogatta az egységes arab haderő fölállítását a regionális veszélyek leküzdésére. A jemeni intervenciót elkerülhetetlennek nevezte amelyet a siíta felkelők számlájára írt, akiket Irán bábjainak nevezett.
Jemenből a megfigyelők szerint egy olyan csatatér válik, ahol Szaúd-Arábia és Irán feszül egymásnak a különböző helyi szereplőkön keresztül, miközben már nemcsak az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam is megvetette a lábát az országban. Aki pedig Jement ellenőrzi, az kontrollálja azt a mindössze 30 kilométer széles Bab el-Mandeb tengerszorost is, amin keresztül a Perzsa-öbölből el lehet jutni a Vörös-tengerre, onnan pedig a Szuezi-csatornához, onnan pedig a Földközi-tengerre. Itt naponta 3.8 millió hordó olajat szállítanak.
Szaúdi félelmek
Szaúd-Arábia számára világossá vált, hogy elvesztette az ellenőrzést a jemeni félsziget fölött és egy bukott állammal szembesül 1800 kilométer hosszú déli határainál, ahol az al-Kaida szinte büntetlenül tevékenykedhet. Helyi diplomaták információi szerint Szaúd-Arábia jobban meg van rettenve, mint bármikor Szaddam Husszein 1991-es kuvaiti inváziója óta. Ehhez a félelemhez járul még a washingtoni Obama adminisztráció lanyha támogatása is.
Alireza Zakani, az iráni Kamenei ajatollah egyik fő szövetségese nemrégen azzal dicsekedett, hogy Teherán számos arab fővárost ellenőriz már a csatlós siíta mozgalmakon keresztül, így Bagdadot, Damaszkuszt, Bejrútot és a jemeni fővárost is. Ez túlzás, mert egyik főváros sem fogad el direkt utasításokat Teherántól. De az Arab Öböl királyi dinasztiái csak megerősítve látják félelmeiket ilyen kijelentések hallatán. A szaúdi uralkodó család legnagyobb rémálma, hogy a Keleti Tartományban a siíta többség fellázadhat, amely terület pedig otthont ad az óriási Gavar olaj-mezőnek és biztosítja a vahhabita királyság kőolaj-kitermelésének nagy részét.
Káncz Csaba jegyzete
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
