Világszerte a nemzeti hírszerző szolgálatok a Hidegháború hagyományainak megfelelően még mindig más népek titkainak ellopására összpontosítanak. Holott az országokat fenyegető kihívások többsége már globális, legyen az a klímaváltozás, az ökológiai rendszer megrendülése, avagy a COVID járvány. Ráadásul az ökológia rendszer megrendülése és a koronavírus járvány összefüggenek egymással.
Az Egyesült Államok politikai elitje nem véletlenül tekinti egyre inkább ezeket a komplex problémaköröket nemzetbiztonsági kihívásoknak.
Klíma és nemzetbiztonság
Joe Biden amerikai elnök még februárban kérte fel nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, hogy vizsgálja meg, miképpen lehetne kezelni az éghajlati válság következtében megnövekedett migrációt. A kormányzat három jelentést rendelt meg: egyiket a Fehér Háztól, a másikat a Védelmi Minisztériumtól (Pentagon), a harmadikat pedig a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától. Az utóbbi kormányhivatal jelentése a „Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról” (NIE) címet viseli, és azt ismerteti, hogy milyen nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára a klímaváltozás és annak az emberi populációra gyakorolt hatásai. Az NIE támaszkodik az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), illetve a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) megállapításaira.
A hírszerzés által készített jelentés sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb politikai konfliktusokat fog szülni szerte a világon.
A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.
A dokumentum magasabb rizikószintet vetít előre az édesvízért folytatott konfliktusban, különösen Pakisztán és India, Vietnám és Kína, valamint a Közel-Kelet több országa között.
A Pentagon jelentése bejelentette, hogy a minisztérium nagyobb figyelmet fordít a jövőben a klímaváltozási kérdésekre az Európában állomásozó amerikai erők tervezésénél és gyakorlatozásánál.
Melegedés és konfliktus
Míg a Globális Északon a klímaváltozás következményei még csak a kezdeti stádiumban vannak, a Globális Délen az ezzel összefüggő környezeti pusztulás már évtizedek óta befolyásolja milliók életét. Idén olyan országokban, mint Kuvait, Omán, Irak és az Egyesült Arab Emirátusok a hőmérő higanyszála elérte az 50 Celsius fokot.
A klímaváltozás közvetlenül talán nem okoz konfliktust, de felerősíti a meglévő ellentéteket, a történelmi sérelmeket társadalmak között, miközben gyenge az intézményi rendszer. A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák a törékeny társadalmakban konfrontációkhoz vezetnek a sérülékeny közösségek között.
Szíriában és Irakban tavaly óta több, mint 12 millió ember vesztette el hozzáférését ivóvízhez – amely részben a több éve húzódó konfliktusnak és a megrendült kormányoknak is köszönhető.
Izrael is kinyújtja a kezét
Jordánia ezekben a hónapokban súlyos időszakot él át. Kezdve a krónikus vízhiánytól, a királyi családon belüli feszültségeken át egészen a közegészségügyi és gazdasági nehézségekig. Ezek a problémák olyan szintet értek el, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek komolyan Jordánia hóna alá kell nyúlnia, ha nem akar egy megroppant szövetségessel szembesülni.
Nem véletlen, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök július elején titokban meglátogatta az uralkodót ammáni rezidenciáján. A találkozó eredményeképpen Izrael drámaian – 50 millió köbméterrel - megnöveli a kiszáradt Jordánia számára a vízszállításait az idei évben.
De a szárazság olyannyira súlyos, hogy a kormánynak az elmúlt hetekben be kellett vallania, hogy a királyság 14 aktív víztározójából 6 teljesen kiszáradt. A vízhiány mértéke eléri a 40 millió köbmétert és előreláthatóan újra Izraeltől kell vizet vásárolnia.
Jordánia, Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok ezért a 10 napja szándéknyilatkozatot írtak alá Dubajban az úgynevezett „energiát vízért” projektről. Ennek keretében Ammán egy óriási napenergiafarmot létesítene a jordán sivatagban, amely által termelt áramot Izraelnek adná el sótalanított vízért cserébe. A projektet az Emirátus finanszírozná, Izrael egy sótalanító üzemet építene a Földközi-tenger partján és évente mintegy 200 millió köbméter vizet szállítana Jordániának.
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
