Az 1,1 milliárd dollár értékű projekt a Holt-tenger partjain osztozó Jordániát, Izraelt és a Palesztin Hatóság irányítása alatt álló Ciszjordániát érinti.
A felek 2013-ben írtak alá egyezményt a Holt-tenger megmentésének és a vízelosztás javításának érdekében. Jordánia és Izrael 2015 februárjában kötötte meg a végrehajtásról szóló megállapodást.
Elképesztő méretű építkezés
Az építkezés első szakasza 2018 elején indul: kiépítik azt az infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 millió köbméter vizet merítsenek ki az Akabai-, Izraelben ismert nevén az Eilati-öbölből, a Vörös-tengernek az Arab- és a Sínai-félsziget közötti részéből. Tervezik egy évi 65-85 millió köbméter kapacitású tengervíz sótalanító üzem felépítését is.
Ezt a szakaszt egy 25 éves koncesszió formájában valósítják meg. A jordániai vízügyi minisztérium hétfőn közölte, hogy nyolc ország - Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Szingapúr, Kína, Japán és Dél-Korea - húsz vállalatát tömörítik a nyertes konzorciumok.
|
A Holt-tenger kiszáradásának folyamata az 1960-as években kezdődött meg. Ennek oka egyfelől a tengert tápláló legnagyobb folyó, a Jordán vizének intenzív elhasználása, azaz a vízhozam csökkenése volt. Másfelől számos párologtató medencét hoztak létre a partokon, és a vizet ezekbe juttatják, hogy az értékes ásványi anyagot kinyerjék belőle. |
A Nézőpont szerint a Tisza 40 százalékon áll. 
