Az ingatlanfejlesztési háttérrel rendelkező Donald Trump nemrég bejelentette, hogy az Egyesült Államok irányítaná a háború sújtotta Gázai övezet újjáépítését, miközben több mint kétmillió palesztin lakos egyszerű kitelepítésével számol. A befogadásra kijelölt szomszédos országok, Jordánia és Egyiptom, határozottan tiltakoztak a terv ellen. Izraelben azonban komolyan veszik az elképzelést: a France24 szerint Jiszráel Kac védelmi miniszter múlt csütörtökön utasította az izraeli hadsereget, hogy dolgozzon ki egy tervet a Gázában élő palesztinok „önkéntes távozásának” lehetővé tételére.
Egy népcsoport erőszakkal vagy az erőszak fenyegetésével történő kitelepítése katonai megszállás alatt álló területről háborús bűncselekménynek minősül az 1949-es Genfi Egyezmények szerint.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya a szélsőjobboldali politikusok támogatására épül, akik évek óta szorgalmazzák a palesztinok tömeges kitelepítését Gázából, valamint a zsidó telepesek visszatérését a térségbe. Trump tervét Netanjahu „figyelemre méltó” ötletnek nevezte.
Ezzel szemben Jalal Al Husseini, az ammani székhelyű Francia Közel-Keleti Intézet kutatója hangsúlyozta: „Az arab államok következetesen elutasították a palesztinok letelepítésének vagy a palesztin identitás felszámolásának minden ötletét, különösen a megszállt palesztin területeken – ez ugyanis a szélsőjobboldali izraeli pártok egyik fő célja is.”
„Az arab államok politikájának egyik alappillére 1967 óta az ilyen nagyszabású kitelepítések elleni határozott fellépés” – tette hozzá.
Majd arra is kitért: nem új keletű elképzelés a palesztinok Jordániába telepítése. Benjamin Netanjahu jobboldali Likud pártjának vezetői régóta szorgalmazzák, hogy a megszállt területeken élő palesztinok találjanak új hazát a Jordán folyón túl, és az izraeli állam annektálja az így elnéptelenített földterületet.
„A Likud már az 1970-es évek végén, amikor először nyert választást és kormányra került, hangoztatta ezt az elképzelést. A mozgalom egyik korai követelése volt, hogy Jordánia legyen a palesztinok alternatív állama, vagy hazája” – mondta a szakértő. Jordánia lakosságának egyébként körülbelül a fele palesztin származású.
Egyiptom törékeny helyzete
Eközben Egyiptom is ódzkodik attól, hogy nagy számban fogadjon be a harcok miatt otthonaikból elűzött palesztinokat. Miután Izrael 2023. október 7-én megindította hadműveletét a Hamász vezette támadások után, a Biden-kormányzat kapcsolatba lépett Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, hogy rávegye az amerikai támogatású kormányt, hogy engedélyezze a menekültek átkelését az egyiptomi Sínai-félszigetre a rafahi határátkelőn keresztül.
Kairó azonban határozottan elutasította az ötletet, sőt buszokkal szállított egyiptomiakat az ország különböző részeiről Rafahba, hogy államilag szervezett tüntetéseket tartsanak Izrael ellen a gázai palesztinok elűzésére tett kísérlete miatt.
Reem Abou-El-Fadl, a londoni SOAS Egyetem Közel-Kelet-összehasonlító politikájának vezető oktatója szerint Egyiptom álláspontja azóta sem enyhült. „Minden állami támogatású televíziós csatorna és beszélgetős műsor ugyanazt a narratívát erősíti – a palesztin ügyet fenyegető veszélyt, az egyiptomi és palesztin álláspontok egységét, és a palesztinok elidegeníthetetlen visszatérési jogát.”
Fotó: Wikipédia
Fadl elmondta, hogy Sziszi, aki 2013-ban egy puccsal ragadta magához a hatalmat a demokratikusan megválasztott Mohamed Morszitól, nem tehet népszerűtlen intézkedéseket.
„A közvélemény döntő többségében zsigerileg ellenzi az izraeli telepes gyarmatosító projektet, és hangosan támogatja a palesztinokat, a rezsim sokat veszíthet az amúgy is gyenge támogatásából, vagy éppen arra ösztönözheti az egyiptomiakat, hogy megtörjék csendes elégedetlenségüket, ha részt vesz a palesztinok Gázából történő elűzésében, az etnikai tisztogatásban” – mondta az egyetemi oktató.
Segélyfüggőség
II. Abdalláh jordán király a múlt héten ismételten elutasította a palesztin nép kitelepítésére és földjeik annektálására irányuló bármilyen kísérletet.
Bár Jordánia és Egyiptom határozottan elutasította Trump tervét, mindkét ország jelentős amerikai nyomás alatt áll.
Az Egyesült Államok Jordánia legnagyobb segélyezője, évente 1,45 milliárd dollárt nyújt a hasemita királyságnak kétoldalú külföldi segély formájában. Egyiptom 2024-ben 1,3 milliárd dollár katonai támogatást kapott, amelynek mértéke jelentősen megnőtt azóta, hogy az ország 1979-ben békeszerződést kötött Izraellel. Azóta Washington több mint 50 milliárd dollárral támogatta Kairót.
Egyiptom és Jordánia egyaránt a világ négy legnagyobb amerikai segélyben részesülő országa között van – csak Ukrajna és Izrael előzi meg őket.
Gilad Wenig, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) szociológia szakos PhD-hallgatója szerint az Egyesült Államok már a gázai hadjárat első napjaiban megpróbálhatta pénzügyi befolyását felhasználni Egyiptommal szemben.
„Egyiptomi jelentések szerint az Egyesült Államok pénzügyi ösztönzőket, köztük adósságkönnyítést ajánlott fel Egyiptomnak, cserébe azért, hogy elfogadja ezt a tervet, amit Sziszi állítólag visszautasított” – mondta.
Fotó: MTI/AP/Abdel Karim Hana
Donald Trump már odacsapott a segélyeknek
Bár Egyiptom – Izrael mellett – továbbra is azon kevés országok egyike, amelyet nem érintett a Trump-kormányzat 90 napos amerikai külföldi segélyekre vonatkozó befagyasztása, Jordánia máris aggódik. Ammán attól tart, hogy az Egyesült Államok pénzügyi támogatásának helyreállítása a gázai palesztinok befogadásának feltételévé válhat.
Mindkét ország hosszú ideje küzd súlyos és egyre romló gazdasági kihívásokkal. Egyiptom tavaly épphogy elkerülte a gazdasági összeomlást, amikor az Európai Unió, az IMF, a Világbank és az Egyesült Arab Emírségek több mint 50 milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújtott számára az utolsó pillanatban.
Az ár azonban magas volt. 2024-re az ország külső adóssága meghaladta a 152 milliárd dollárt, és az állami vagyon értékesítésével próbál meg kétségbeesetten szükséges külföldi valutához jutni. Jordánia gazdasági kilátásai kevésbé súlyosak, de az ország régóta külföldi támogatásokra támaszkodik a stabilitás fenntartása érdekében – hivatalos adatok szerint a külföldi segélyek 70 százaléka közvetlenül a költségvetés támogatására megy.
Amerikai katonák
Az Egyesült Államok évtizedek óta nyújt pénzügyi támogatást Ammánnak és Kairónak, de ennek kölcsönös előnyei is voltak. Mintegy 3 ezer amerikai katona állomásozik Jordániában a szomszédos Szíriában zajló polgárháború kezdete óta. Nemrégiben Jordánia csatlakozott az Egyesült Államok regionális szövetségeseihez az Izraelre kilőtt iráni rakéták elfogásában.
Az Egyesült Államok több mint 30 éve segíti az egyiptomi hadsereg kiképzését és felszerelését, leválasztva azt a szovjet fegyverektől való függőségről. Az arab országot olyan biztonsági partnerré tette, amelyet Washington felbecsülhetetlen fontosságúnak tart az amerikai érdekek védelmében egy olyan régióban, amely régóta ellenségesen viszonyul az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott katonai támogatásához.
Fadl szerint Kairó erre a régóta fennálló biztonsági partnerségre támaszkodhat, hogy megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat, ne kockáztassa a helyzet destabilizálását. „Nemzetbiztonsági szempontból komoly aggodalmak merülnek fel az egyiptomi területi szuverenitás jövőbeli hatásaival kapcsolatban, hiszen Izrael korábban igényt tartott egyiptomi területekre, sőt meg is szállta azokat, és egy ilyen cél elérhetőbbé válhatna Egyiptom meggyengülése után, azaz ha engedne az izraeli tervnek” – mondta.
Fotó: Wikipédia
Muszlim testvérek
„Emellett azonnali problémák is felmerülnek a palesztin menekültek befogadásával kapcsolatban, nemcsak védelmük és jólétük biztosításának kötelezettségei miatt, hanem amiatt is, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Egyiptomban egy iszlamista ellenzéki tevékenység központjává váljanak, mivel a Hamásznak szoros kapcsolatai vannak az egyiptomi Muszlim Testvériséggel, amelynek palesztin ágából nőtt ki a Hamász.”
Ammán is hasonló félelmekkel küzd a lehetséges következményeket illetően. Jordániában a különböző időszakokban érkezett palesztin menekültek kérdése érzékeny téma. Husseini szerint a kérdés a jordán kormány szemében egzisztenciális jelentőségűvé vált.
„Azok a gázaiak, akik az 1967-es háború alatt és után érkeztek Jordániába, nem kaptak állampolgárságot – ellentétben azokkal, akik 1948-ban, az első arab-izraeli konfliktus után érkeztek” – mondta. „Így ezek a gázaiak azt követelik, hogy nekik is, ennyi évtized után, járjon az állampolgárság. Ez pedig feszültséget okoz a Jordániában élő körülbelül 200 ezer gázai és az állam között.”
Husseini szerint nehéz megmondani, Trump milyen messzire menne el, hogy szövetségeseit rákényszerítse bármilyen gázai terv támogatására. Azonban hangsúlyozta, hogy Trump javaslata összhangban áll az első hivatali ideje alatt folytatott Izrael-barát politikájával, amikor az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztették, és támogatta Izrael telepespolitikáját is.
