Trump elnök keddi bombasztikus kijelentését, miszerint Washington a Gázai övezet „elfoglalását” és 1,7 millió palesztin kitelepítését tervezi, a Közel-Keleten, valamint az európai, a kínai és az ausztrál kormányok részéről is elutasítás fogadta. Valóban, Trump már felhagy minden olyan látszattal, hogy külpolitikáját a nemzetközi jog szabályozza. Ezt felváltja a dzsungel törvénye, amelyben az erősek azt teszik, amit akarnak, a gyengék pedig azt szenvedik el, amit el kell szenvedniük.
Izrael érdekében Trump már 2019-ben sorra ütötte be a szögeket a második világháború utáni békerendszer koporsójába. Az akkori Trump elnök az ENSZ és az USA szövetségeseinek megkérdezése nélkül Izraelnek „ajándékozta” a Golán-fennsíkot. A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben fegyveresen foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá a törvénykezését is, lényegében annektálva a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.
Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin
A szerecsenmosdatás
A Fehér Ház cáfolta Trump azon felvetéseit, hogy a Gázai övezetben élő palesztinok millióit tartósan máshová telepítenék, és hogy az Egyesült Államok csapatokat telepíthetne az ostromlott enklávéba. „Az elnök világossá tette, hogy ideiglenesen ki kell telepíteni őket a Gázai övezetből” – mondta a Fehér Ház sajtótitkára szerdán az újságírókkal tartott tájékoztatóján.
Azt is hozzátette, hogy a Gázai övezet újjáépítését nem az Egyesült Államok fogja fizetni, és hogy valószínűleg nem fognak amerikai csapatokat küldeni. „Az elnök számára nagyon világossá vált, hogy az Egyesült Államoknak részt kell vennie ebben az újjáépítési erőfeszítésben, hogy a térség stabilitását minden ember számára biztosítsa” – mondta.
Rijád és Kairó a plafonon
Szaúd-Arábia, az USA egyik legfontosabb regionális szövetségese gyorsan reagált a bejelentésre. A szaúdiak szerdán hajnali 4 órakor (!) közölték, hogy a Trump által kívánt, az Ábrahámi Egyezményen alapuló „normalizáció” Izraellel mindenképpen meghiúsulna.
Rijád szerint a palesztinoknak független államot kell garantálni, ha valaha is diplomáciai kapcsolatokat létesítenének Izraellel. „A palesztin állam létrehozása szilárd, megingathatatlan álláspont” – közölte a szaúdi külügyminisztérium az X-en.
Egyiptom pedig a színfalak mögött arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy egy ilyen terv alááshatja az Izraellel kötött békeszerződést, amely évtizedek óta a stabilitás és az amerikai befolyás sarokköve a Közel-Keleten.
Fotó: Depositphotos
Egyáltalán komolyan kell-e venni Trump bejelentését?
A The New York Times jeruzsálemi irodavezetője, Patrick Kingsley megjegyzi, mennyire valószínűtlen, hogy Trump tervéhez hasonló bármi is megvalósuljon: „A tervnek éppen a furcsasága az, ami egyesek számára jelzi, hogy nem kell szó szerint venni. ... Ahogy Trump máshol is gyakran tett merész fenyegetéseket, amelyeket végül nem váltott valóra, egyesek a gázai tárgyalási taktikának tekintik, amelynek célja, hogy kompromisszumokat kényszerítsen ki mind a Hamász, mind az arab vezetők részéről.”
Peter Beinart Közel-Kelet-szakértő úgy érvel, hogy Trump gázai bejelentését hasonlóan kell értelmeznünk, mint azokat a kijelentéseit, miszerint az Egyesült Államoknak meg kell szereznie Grönlandot és a Panama-csatornát. „Ahhoz, hogy megértsük Gázát, meg kell értenünk Grönlandot” – mondja Beinart.
„És azt kell megérteni, hogy Trump túllépett a republikánus állásponton, amely csak annyi volt, hogy nem kér bocsánatot Amerika múltbeli imperialista történelméért, és elutasítja a kritikát. Ő annyira szenvedélyesen hisz az amerikai imperialista projektben, hogy azt a legmeztelenebb formájában akarja újraéleszteni... Nemcsak egyfajta neo-imperializmus, ahol Amerika alapvetően... megmondja más országoknak, hogy mit tegyenek, hanem ahol Amerika ténylegesen fizikailag átveszi az irányítást a terület és az erőforrások felett. Így beszél Panamáról, Kanadáról és Grönlandról.”
Mit mond a nemzetközi jog erről az elképzelésről?
De átvehet-e egyáltalán az USA egy szuverén területet? A gyors válasz: nem – Trump nem foglalhatja el más területét. A második világháború 1945-ös befejezése óta a nemzetközi jog tiltja az erőszak alkalmazását. Ez a nemzetközi jog egyik alapja az ENSZ létrehozása óta. Az USA csak a terület szuverén hatóságának beleegyezésével vehette át a Gázai övezetet. Izrael nem engedheti át Gázát az USA-nak. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Gáza megszállt terület – és ez a megszállás a nemzetközi jog szerint jogellenes.
Tehát ahhoz, hogy ez jogilag megtörténhessen, Trumpnak Palesztina és a palesztin nép beleegyezésére lenne szüksége ahhoz, hogy átvegye az ellenőrzést Gáza felett.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
És mi a helyzet a népesség eltávolításával?
A megszálló hatalom egyik legnagyobb kötelezettsége a Genfi Egyezmények 49. cikke alapján áll fenn. Ez megtiltja a megszálló hatalomnak, hogy erőszakkal szállítson el, vagy távolítson el embereket egy területről.
Minden más államnak is kötelessége, hogy ne segítse a megszálló hatalmat a nemzetközi humanitárius jog megsértésében. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az USA erőszakkal akarná elköltöztetni Gáza lakosságát, Izrael nem segíthetne ebben az akcióban. És ugyanígy az USA sem segíthet Izraelnek a szabályok megsértésében.
A megszálló hatalmak biztonsági okokból eltávolíthatják a lakosságot. Trump és közel-keleti megbízottja, aki a múlt héten Gázába látogatott, többször is utalt arra, hogy milyen veszélyes ott élni. Trump megkérdőjelezte, hogy az emberek hogyan „akarhatnak ott maradni”, mondván, hogy „nincs más választásuk”, mint elmenni. Az emberek ilyen okból történő eltávolítása azonban csak ideiglenes lehet.
Mit lehet tenni, ha Trump végigcsinálja?
Ha Trump véghezviszi ezt a tervet, az az úgynevezett „jus cogens”, vagyis a nemzetközi jog alapját képező legfőbb, alapvető szabályok megsértését jelentené. A nemzetközi jog pedig azt diktálja, hogy egyetlen ország sem működhet együtt egy másik országgal e szabályok megsértésében, és minden országnak meg kell próbálnia megállítani vagy megakadályozni az esetleges jogsértéseket. Ez magában foglalhatja egy országgal szembeni szankciók bevezetését, vagy azt, hogy nem nyújtanak támogatást az adott országnak, például fegyverek eladásával.
Erre tökéletes példa, amikor Oroszország 2014-ben illegálisan annektálta a Krímet – és nagyon kevés ország ismerte el ezt a lépést. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját aztán többek között szankciók és az orosz vagyon befagyasztása követte. Ha Trump ezt az utat követné, a nemzetközi büntetőjog alapján ő is személyesen felelőssé tehető, ha ő az, aki egy lakosság erőszakos áthelyezésére buzdít.
A Nemzetközi Büntetőbíróság már elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a volt izraeli védelmi miniszter és egy Hamász-parancsnok ellen a konfliktussal kapcsolatban.
A mérgező nyelvezet kockázata
Az ilyen retorika egyik veszélye az ellenség, illetve a másik fél dehumanizálásának lehetősége. Trump ezt olyan kijelentésekkel teszi, mint például: „Nézd végig az elmúlt évtizedeket, Gázában csupa halállal találkozol”, és az emberek „szép otthonokba való áttelepítése, ahol boldogok lehetnek” ahelyett, hogy „halálra késelnék őket”. Ez a nyelvezet azt sugallja, hogy a gázai helyzet a lakosság „civilizálatlanságának” köszönhető. Jelenleg az a kockázat, hogy még ha Trump nem is teszi meg, amit mond, a javaslatának puszta hangoztatása is dehumanizálja a palesztin népet. Ez pedig a háborús szabályok és a nemzetközi humanitárius jog további megsértéséhez vezethet.
Az a nemtörődömség, ahogyan Trump olyan dolgokról beszél, mint egy terület elfoglalása és egy lakosság elköltöztetése, azt a benyomást kelti, hogy ezeket a szabályokat könnyen meg lehet szegni, még akkor is, ha ő maga nem szegi meg őket.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
