|
| Leszbosz, Görögország (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
„A milliárdos befektető és filantróp Soros György” a hétvégén Isztambulban járt, ahol a második világháború óta legsúlyosabb menekültkérdésről tárgyalt az általa támogatott Nyitott Társadalom Alapítvánnyal és állami tisztségviselőkkel – írja a Wall Street Journal Online. (Filantróp: emberbarát, jótékony.)
A lap internetes verziója megemlíti, hogy a nácik által megszállt Magyarországon is élt üzletember határozott támogatója annak, hogy Európa nyissa meg határait a menekültek előtt. A menekültválságban alapítványai is tevéken részt vesznek.
A pánik a legnagyobb baj
A lap egy sajtókonferenciát idéz, közli az újságírók kérdéseire adott válaszokat. Soros a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a menekülők, a hatóságok és a nagyközönség egyaránt pánikban vannak. Ami szerinte nagyon káros, a kapkodást és az ítélőképesség elvesztését okozhatja.
Arra a kérdésre, hogy mi állíthatja vissza a nyugalmat, azt felelte, a menekültek nagy részének Törökországon keresztül vezet az útja, ezért ezzel az országgal kell együttműködni. De erre egyébként Európa már buzgón törekszik, Angela Merkel német kancellárral az élen.
Károkat okoz az áldozatoknak
Soros szerint sokkal olcsóbb és hatékonyabb lenne ott tartani a menekülteket, ahol vannak, mint ez a kaotikus vándorlás, amely csak pusztítást és pánikot hoz, és hatalmas károkat okoz az áldozatoknak, azaz a menedékkeresőknek. Európának és Törökországnak meg kellene állapodnia a teendőkről.
Ez eléggé nagy hangsúlyeltolódásnak tűnik szeptember végi véleményéhez képest, amelyben még inkább az európai határok megnyitásáról és a menekültek ottani ellátásáról értekezett. (Itt írtuk: Lehet szörnyülködni, Soros egymillió menekült befogadását akarja – évente)
Oktatni kéne százezreket
Törökországot persze kompenzálni kell valahogy ezért, és ennek költségei még magasabbak lennének, mint a múltban, mert például gondoskodni kellene a gyermekek oktatásáról is. (Jelenleg több százezer szíriai menekült gyerek nem jár iskolába Törökországban.)
Az oktatásnak fel kell őket készíteni arra is, ha Európa végre befogadja majd őket. Ennek költsége Soros szerint évente és személyenként 5000 euró lenne. Valamint Libanonnal és Jordániával is hasonló megállapodásokat kéne kötni. (E két országban is rengeteg, mintegy 1,7 millió menekült él, Törökországban pedig 2,2 millió az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR friss térképe szerint.)
Az 5000 vagy 15 000 eurós kérdés
Ez a Soros-féle 5000 euró is ismerős, a szeptemberben publikált írásában is úgy számolt, hogy egy-egy menekült ellátása 5000 euró körüli összegbe kerülne ezekben a közel-keleti országokban, vélhetően évente. Az Európában levőkre ugyanakkor az első két év alatt 15 ezer eurót kéne költeni fejenként – írta akkor.
A milliárdos szerint az illetékesek alábecsülik a menekültügy kezelésének költségét, ami évente a tízmilliárd eurót is meghaladja. Az UNHCR az említett három közel-keleti országban levő 4,3 millió menekültre 2015-re 4,5 milliárd dollárral számol, aminek október 20-ig csak a 45 százaléka volt biztosított.
Vízummentességet a törököknek?
Megkérdezték Sorostól, nem aggódik-e, hogy az EU Törökország együttműködéséért cserébe szemet huny az „alapjogok megsértése” előtt az országban. Soros szerint Törökországnak is szüksége van a megbékélésre, az együttműködésre, „például ha a vízummentes beutazás lehetőségét meg szeretné kapni” Európától.
Míg Soros szeptemberben évente egymillió menekült befogadásáról beszélt, most azt mondja, nehéz lesz (összesen) egymilliónál többet befogadni, mert ez csak önkéntes alapon lenne lehetséges.
Jé, Soros és Orbán egyetért
Az is némileg meglepő, hogy Soros ellenzi a kötelező menekültkvótákat, szerinte ellentétesek az EU-s joggal és a nemzetközi menekültügyi szerződésekkel is. Sok ország van az EU-ban, amelyek ellenzik a menekültek befogadását.
Kérdésre válaszolva a milliárdos elmondta, hogy ő és alapítványa kitartanak elveik mellett, amelyeket pedig sokan támadnak, így Magyarországon is, és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is. Törökországban pedig azzal vádolják, hogy segítette a 2013-as ellenzéki tüntetéseket, ezt Soros cáfolta.
Az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk elmondta, hogy egy különleges munkacsoport kezdi meg a megállapodás kidolgozását, de az egyezségnek mindenképp tartalmaznia kell Washington biztonsági garanciáit. 
