Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közölte, hogy légicsapásokat hajtottak végre Irakban és Szíriában, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Quds erői és a hozzá kapcsolódó milíciacsoportok ellen – írja a The Guardian.
Az akció február 2-án, pénteken, keleti idő szerint délután 4 órakor történt, válaszul arra a dróntámadásra, amelyben az amerikai hadsereg három tartalékos katonája életét vesztette, és több mint nyolcvanan megsebesültek.
Az amerikai katonai erők több mint 85 célpontra csaptak le, amely hét fő helyszín köré csoportosult, abból négy Szíriában és három Irakban. A bevetéskor több repülőgéppel, köztük az Egyesült Államokból érkező nagy hatótávolságú bombázókkal támadtak. Az akcióban több mint 125 precíziós lőszert alkalmaztak.
A célpontok között parancsnoki és műveletirányítási központok, hírszerző központok, rakétát, pilóta nélküli légi járműveket tároló létesítméynek, valamint olyan, a Forradalmi Gárdához és annak támogatóihoz köthető logisztikai és hadianyagellátási-lánchoz kapcsolódó objektumok voltka, amelyek elősegítették az amerikai és koalíciós erők elleni korábbi támadásokat.
Ha ártassz egy amerikainak, válaszolni fogunk. A mi válaszunk ma kezdődött. Ez az általunk választott időpontokban és helyszíneken folytatódik
– mondta Joe Biden amerikai elnök, aki közleményében kijelentette, hogy a légicsapásokat a három amerikai katona életét követelő, Jordániában elkövetett dróncsapásra válaszul indítottak.
Arról, hogy a támadások mennyire voltak pontosak, mekkora kárt okoztak, még nincs információ. A helyszíni első jelentések korlátozottak voltak, a Syrian Observatory for Human Rights háborús megfigyelőközpontja szerint legalább 18 Irán-barát harcos halt meg Kelet-Szíriában.
A harci repülőgépek 17 állást semmisítettek meg a keleti Dajr ez-Zaur tartományban Irán által támogatott csoportok elhelyezésére szolgáló helyszíneken – tette hozzá az obszervatórium – ezek közül három Al Mayadin, egy pedig az iraki határ közelében lévő Al Bukamal városát támadta.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
