Libanontól és Jordániától is vehet át menekülteket az EU

Az EU-ban tervek formálódnak arról, hogy Törökország mellett Libanontól és Jordániától is vesznek át menekülteket, az ügyben pénteken kezdhetnek egyeztetést a tagállamok képviselői Brüsszelben - írta pénteken a Die Welt című német lap.

Még több pénz, még több átvétel

A beszámoló szerint a tervek menekültek átvétele mellett arról is szólnak, hogy nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtani Libanonnak és Jordániának annak érdekében, hogy javíthassák a területükön élő menekültek helyzetét.

A Die Welt szerint az uniós tagállamok magas rangú képviselői egy pénteki brüsszeli találkozón kívánják ezeket a terveket megvitatni, és "szondázni", hogy mely tagországok lennének hajlandóak részt venni menekültek áttelepítésében. A lap felidézte: a múlt hétvégén ismertté vált, hogy egy Németország körül szerveződött országcsoport kinyilvánította hajlandóságát egy egyelőre ismeretlen nagyságú menekültkontingens átvételére Törökországtól, azzal a céllal, hogy csökkentsék az országra nehezedő terheket,  és megteremtsék a legális migráció lehetőségét.

Ha a törököknek lehet, akkor nekik is

Az EU a múlt vasárnapi EU-Törökország csúcstalálkozón megállapodott Törökországgal egyebek mellett arról, hogy 3 milliárd euró támogatást ad a területén élő menekültek helyzetének javítására.
Az utóbbi napokban viszont a libanoni és a jordániai kormány képviselői is jelezték Brüsszelben, hogy nagyobb támogatásra van szükségük - írta a Die Welt. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a 4,5 millió lakosú Libanonban 1,15 millió regisztrált menekült tartózkodik, a 6,5 millió lakosú Jordániában pedig 650 ezer. A nem regisztrált menekültekkel együtt ezek a számok még nagyobbak lehetnek - jegyezte meg a német lap.
Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke a Die Weltnek elmondta: "erősebben kell támogatnunk Jordániát és Libanont pénzügyileg, hogy a menekültek náluk maradjanak, és korlátozódjék az Európába irányuló áradat".

Közel félmillió menekült Törökországból

Ugyanakkor "az EU-nak hajlandónak kell lennie arra is, hogy ellenőrzött módón átvegyen menekülteket Jordániától és Libanontól, ha (ezekben az országokban) túlterheltség fenyeget" - mondta az Európai Néppárthoz tartozó jobbközép CDU politikusa. Hozzátette: Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter Brüsszelben tájékoztatta őt arról, hogy Törökország azonnali hatállyal vissza akar küldeni 100 ezer szíriai menekültet Szíriába egy olyan területre - a Tigris folyótól nyugatra -, amelyről elűzték az Iszlám Állam terrorszervezetet. "Ankara komolyan veszi azt az ígéretét, hogy korlátozza az Európába irányuló menekültáradatot" - tette hozzá. A Törökországból átvenni tervezett menekültkontingens ügyével kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német hetilap legutóbbi számában azt írta, hogy egy nagyságrendileg 400 ezer fős kontingens átvételéről lehet szó, azzal a feltétellel, hogy az ankarai vezetés leállítja a menekülteknek az Európai Unióba irányuló tömeges, illegális bevándorlását. A menekültek átvételére Németország mellett Franciaország, Ausztria, a Benelux-államok, Svédország, Finnország és Görögország mutat hajlandóságot.

Ezeknek a tagállamoknak a vezetői Franciaország kivételével a múlt vasárnapi uniós csúcs előtt külön megbeszélést tartottak. Angela Merkel német kancellár a találkozóról elmondta, hogy konkrét számokról nem tárgyaltak.

A kontingensekre alapozott válságkezelési elképzeléssel kapcsolatban az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative, ESI) nevű, 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet legutóbbi elemzésében felhívta a figyelmet egyebek mellett az EU-Törökország csúcs után kiadott nyilatkozat 7. pontjára, amely szerint a csúcsértekezleten megállapodás született arról, hogy a felek  fokozzák "a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra vonatkozó aktív együttműködést, ennek keretében megakadályozva a törökországi és az EU-ba történő beutazásukat, gondoskodva a létrejött kétoldalú visszafogadási rendelkezések alkalmazásáról és arról, hogy a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokat a lehető leghamarabb visszaküldjék származási országukba".

Az ESI szerint igen fontos körülmény, hogy a megállapodás kizárólag a nemzetközi védelemre nem szoruló emberekre vonatkozik, hiszen a menekülthullámban mozgó emberek között nagyon kevés ilyen van. A túlnyomó többség - például a polgárháborúba süllyedt Szíria állampolgárainak tömege - nemzetközi védelemre szorul, ezért az EU-Törökország megállapodás révén nem érhető el a legfőbb cél, az EU-ba irányuló menekülthullám csillapítása, hiszen Törökországnak a legtöbb ember ügyében nincs semmilyen kötelezettsége.

A kontingensekre alapozott megoldással viszont kezelhetővé válna a helyzet, mert ennek keretében mindenekelőtt arról születne megállapodás, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre - vagyis az EU területére - illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre - érvel az ESI.