Aktuálisan az oltóanyag-szállítás lassúsága jelenti a legnagyobb akadályt a népesség átoltásában: az Európai Unió közös, koordinált beszerzésében kevesebb vakcina érkezik a Pfizer készítményéből, mint amennyinek időarányosan kellene. Emiatt több tagországban - köztük Lettországban, Finnországban - is újra kellett gondolni az oltási tervet, de még nagyobb probléma, hogy az oltás késlekedése miatt a gazdaságok is lassabban tudnak csak fellendülni.
A mai Kormányinfón megkérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy szerződésszegés címén megállapítható-e a gyártó kártérítési felelőssége, a kormány vizsgálja-e ezt, vagy álláspontja szerint az Európai Uniónak - mint szerződő félnek - vizsgálnia kellene-e ezt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszából kiderült, hogy nem csak a mi fejünkben fogant meg ez a kérdés.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumában ebből a szempontból is tanulmányozták az Európai Bizottság által ellenjegyzett szerződést. A tárca szakértői arra jutottak, hogy a megállapodás nem ad lehetőséget a szállítói felelősség megállapítására.
Ahogy a miniszter fogalmazott: a szerződés lehetőséget ad a Pfizer számára, hogy eltérjen a szállítási ütemezéstől, vagyis arra, hogy két-három héten át ne a leszerződött mennyiséget szállítsa, így ez nem szankcionálható. A miniszter hozzátette, hogy a gyártó azt ígérte, még ebben a negyedévben pótolja a hiányzó mennyiséget.
Más ügyekben is kérdéseket tettünk fel, melyekre az alábbi válaszok születtek:
- A kormány betartja a hatéves bérmegállapodásban foglaltakat, így amennyiben teljesül a reálbérek minimum 6 százalékos emelkedésére vonatkozó feltétel, idén is csökkentik 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adót.
Mfor-vélemény:
A 6 százalékos reálérték-emelkedés nem naptári évre, hanem meghatározott negyedévre vonatkozik, mindenesetre a nagy nehezen formálódó idei minimálbér-megállapodás mellett, amely a jelek szerint 4 százalékos emelésre tesz ajánlást 3 százalékos infláció mellett, nehezen lesz teljesíthető ez a feltétel. A munkaadói szervezetek a tárgyalások során végig szorgalmazták a szochó csökkentését, vagyis számukra a miniszter bejelentése nem üzen jót. Meg kell azonban jegyezni, hogy a legutóbbi, tavaly nyári szochó-csökkentés is olyan közegben történt, amikor szintén nem felelt meg maradéktalanul a megállapodásban foglaltaknak a makrogazdasági környezet.
- Tavaly a jogszabályban foglaltaknak megfelelően maximum egy havi plusz juttatást (jutalom) oszthattak ki a minisztériumok a dolgozóik körében, ettől csak miniszterelnöki engedéllyel lehetett eltérni. Ezek a szabályok voltak érvényesek a Gulyás vezette Miniszterelnökségre is. (Arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt a miniszter, hogy ez mennyibe került a központi büdzsének, ezen belül mennyibe a tárcájának.)
- Nem kell felülvizsgálni az idei kormányzati GDP-prognózist (ami 3,5 százalék) - közölte kérdésünkre, hogy a miniszterelnök tanácsadója, Nagy Márton a napokban 6 százalékos elérhető növekedésről értekezett egy interjúban. Gulyás arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen 2019-ig a Pénzügyminisztérium GDP-prognózisai voltak a legpontosabbak, szemben az Európai Bizottság, illetve a piaci elemzők előrejelzéseivel. A koronavírus új helyzetet hozott: olyan sok a bizonytalanság, hogy csak találgatni lehet, a mostani időszakban nem lehet megalapozottnak tekinteni a becsléseket. A miniszter jelezte. ha előbb áll rendelkezésre nagy mennyiségű oltóanyag, előbb lehet nyitni a gazdaságot - példaként említette, hogy akkor lehetnek fesztiválok a nyáron - ami jó hatással lenne a GDP-re.
- Az államadósság mértéke a két évvel ezelőtti 65,5 százalékról tavaly év végén 80 százalék fölé emelkedett, de erre szükség volt a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében és Magyarország ezzel a mutatóval is a középmezőnybe tartozik. Az olaszoknál 160 százalékos az államadósság mértéke, a portugáloknál 135 százalékos, de az Európai Unió átlaga is 94 százalék. (Arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy idén mekkora adósságot vár a kormány.)
Gondolkodnak az indexek. 
