|
| Hagyományőrző huszárok szavaznak az országgyűlési képviselő-választáson a váci Madách Imre Művelődési Központban 2018. április 8-án. (Fotó forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás) |
Vezet Vas megye
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 66,71 százalék, ami 136 535 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 58,86 százalék, ebben a megyében 250 921-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 67,28 százaléka, 916 067 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
|
| A választáson való részvétel alakulása (Forrás: valasztas.hu) |
A fővárosi adat
Az MTI beszámolója szerint Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 361 ezer választópolgárból 1,92 százalék, 26 200 választó adta le szavazatát.
Reggel 9 órára már a jogosultak 11,1 százaléka (151 197 választó), délelőtt 11 órára a jogosultak 29,14 százaléka (396 755 választó), 13 órára a jogosultak 45,52 százaléka (619 821 választó), 15 órára a jogosultak 57,71 százaléka (785 785 választó), 17 órára a jogosultak 67,28 százaléka (916 067 választó) járult az urnákhoz.
A külképviseleteken egyébként már befejeződött a szavazás, a 36 képviseleten a választópolgárok 88 százaléka szavazott. Részletek ebben a cikkünkben >>>>
2002-ben volt a legmagasabb a részvétel
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 59,28 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig.
1990: Az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54%.
1994: az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12%.
2002: az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51%.
2006: az első fordulóban 67,83%, a második fordulóban 64,39%.
2010: az első fordulóban 64,2%, a másodikban 46,64%.
2014: 61,24% volt a részvételi arány.
|
| A részvételi arányok alakulása az elmúlt parlamenti választásokon (Forrás: Török Gábor Facebook oldala) |
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
