"Örülni semmiképp sem lehet, hogy több mint 5000 egészségügyi dolgozó elhagyta a közfinanszírozott ellátást" - írja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a honlapján.
Kiemelik: az elkövetkező 6-12 hónap vízválasztó lesz a magyar egészségügy történetében. Ez alatt ki fog derülni, hogy sikerül-e a szükséges korrekciókat elvégezni, eredményes lesz-e az egészségügy átfogó átalakítása, tud-e hatékonyabb lenni az új működési forma, és kialakul-e egy átláthatóbb, szabályozott működésű, fenntartható, beteg és dolgozói biztonságot egyaránt javító szerkezet és működés.
A MOK a március 1-jét nem egy folyamat lezárásának, hanem egy új szakasz kezdetének tekinti (Jenei Zoltán, az Országos Kórházfőigazgatóság vezetője ugyanezt új időszámításnak nevezi az egészségügyi dolgozóknak írt levelében), ahol a nem orvosolt problémák (köztük a 70-80-90 százalékban megállapított ügyeleti díjak és a másnapi pihenőnap nem fizetése) jogszabályok általi korrekcióját próbálják elérni.
A többezer alá nem író bizonyítja a MOK szerint, hogy a váltás a szükségesnél és indokoltnál sokkal több feszültséggel, konfliktussal járt. Ennek főbb okait ebben látják:
- az egészségügyi dolgozók folyamatosan változó környezetben, a MOK többszörös kérése ellenére igen rövid idő állt rendelkezésre a szerződéseik megismerésére és a felelős döntésre;
- alapvető kérdésekben (ügyeleti munkaórák díjazása, az ügyelet utáni pihenőnap díjazása) nem született jogszabály által garantált megoldás, hanem ismét helyi alkuk döntöttek;
- az eredeti, sokat vitatott egészségügyi jogviszony-törvényt finomító - de bármikor megváltoztatható - OKFŐ utasítások nem kaptak kellő publicitást, és nem csökkentették kellően a kezdeti ellenérzéseket;
- egyes intézmények vezetői zsarolás jellegű presszióval próbálták rákényszeríteni a kollégákat az aláírásra;
- az ismét súlyosbodó COVID helyzet többlet lelki terhet adott a döntésnek.
Mint arról lapunk is több cikkben beszámolt, sorra érkeztek a héten a hírek a szerződést alá nem író dolgozókról. Mai hír, hogy Győrben, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban mintegy 10 orvos és közel félszáz ápoló nem írta alá az új szerződést, és távozott ezzel a kórházból, illetve adminisztrációs területen is volt pár felmondás.
Tegnap pedig arról írtunk, hogy a budapesti Szent László Kórházban, a budapesti Jahn Ferenc Kórházban és a tatabányai Szent Borbála Kórházban történtek nagyobb számú létszámcsökkenések. Korábban a Debreceni Egyetem traumatológiai és kézsebészeti osztályán voltak konfliktusok, de rugalmasan megoldották a felek, a Szegedi Tudományegyetem 300 dolgozója viszont úgy írta alá az új munkaszerződését, hogy három hónapos próbaidőt kötött ki.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
