6p

Március 1. éjfélig nem kevés egészségügyi dolgozónak okoz nagy fejtörést, hogy aláírja-e vagy sem az új munkaszerződését. Bár az utóbbi napokban ígéretet kaptak a dolgozók a bérpótlékok és pihenőnapok reális díjazását illetően, dr. Lehoczki Gergely egy korábbi történethez hasonlóan, immár másodszor nem él a felkínált új jogviszonnyal.  

2018. december 31-én ugyanis a Honvéd kórházban dolgozó sebészként élte át a Honvédelmi Alkalmazotti Jogviszonyról szóló Törvény (HAJ) életbe lépését.

„A törvény 2019. január 1-jén lépett életbe, amikor a közalkalmazotti jogviszonyom a jogszabály erejénél fogva átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra, amely rengeteg megkötéssel, szabállyal, korlátozással, átvezényelhetőséggel járt. Mivel ezeket nem vállaltam, megszűnt a jogviszonyom”

– meséli a ’deja vu’ érzésekkel szembesülő orvos.

Dr. Lehoczki Gergely sebész már döntött. Fotó: Lehoczki Gergely
Dr. Lehoczki Gergely sebész már döntött. Fotó: Lehoczki Gergely

Hiába kérte a kórház vezetését, hogy vállalkozóként maradhasson, nem adták meg az engedélyt. A Honvéd kórházban ez a pár évvel ezelőtti történet akkor 4000 egészségügyi dolgozót érintett, ebből hatvan fő nem fogadta el a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, ő volt az egyik. 

„A tavaly október 6-án megszavazott, és november 18-án életbe is lépett Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyról (ESZJTV) szóló törvény kísértetiesen hasonlít a HAJ-törvényre, mondhatni annak a "nagy testvére". Mert hogy amit két éve majd’ 4000 emberen vittek át, azt most közel 130.000 egészségügyi dolgozóval teszik meg. Hozzávetőleg 40 ezer orvossal és 90 ezer szakdolgozóval, akik között a jelenlegi helyzetben is vannak kollégák, akik ugyan a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, de állami kórházban, szakrendelőben dolgozva mégis érinti őket a törvény minden hátránya. A recepciósokat, a műszakiakat, a titkárnőket, a bérszámfejtőket, a konyhásokat, de még a takarítókat is” – magyarázza dr. Lehoczki Gergely, a Free Egészségügy egyik szószólója, aki ismét a NEM mellett döntött a munkaszerződés aláírását illetően. Le is vezeti, hogy miért.

Először az új törvény két előnyét említi, igaz, fenntartásai ezekkel szemben is akadnak. Az egyik előnyként a 2023.január 1-jéig a törvényben rögzített bértábla szerinti orvosi béremelést mondja, másodikként a hálapénz kivezetését a rendszerből. Nem tagadja, mindkettő nemes szándék, de számtalan kérdést is felvetnek. A két éven belül, az önmagát ismétlő történelem miatt ismét döntési helyzetbe került sebész ugyanis úgy látja, hogy az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy az ígéretek és a valóság között az esetek többségében hatalmas szakadék tátong.

„Az orvosok bérrendezése hiába nagyszerű, számomra mégis elfogadhatatlan, mert rajtunk kívül az ESZJTV a többi egészségügyben dolgozó kolléga fizetését nem emeli egy forinttal sem. Ezzel az "oszd meg és uralkodj" elvét erősítik, a dolgozói szolidaritást viszont gyengítik, és ezt jó érzésű ember nem fogadhatja el” – jelenti ki.

Az sem mindegy szerinte, hogy a beígért lépcsőzetes emelésből 2023-ig mennyi és milyen mértékben fog megvalósulni. hiszen az csak két év múlva derül ki. Mint ahogy az is, hogy a megemelt fizetés az inflációnak és egyéb gazdasági folyamatoknak köszönhetően mennyit fog érni akkor ár-érték arányban.

A hálapénzzel kapcsolatban pedig kérdéses, hogy valóban megszűnik-e attól a közegészségügyben, mert törvénybe foglalták?

„Az elv itt is remek, de a módszer elfogadhatatlan. Kriminalizálással, zsarolással, fenyegetéssel akarja a jogalkotó rákényszeríteni mind az adó, mind az elfogadó félt, hogy tartózkodjanak a hálapénztől. Ebben a vonatkozásban kiskaput is hagy a törvény, hiszen a mindenkori minimálbér 5 százalékáig (élelmes emberek kiszámolták, hogy ez 8050 Ft) lehet adni hálaajándékot. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy egy 5000 forintos könyvet becsomagolva mi minden fér még bele, ami eddig is gazdát cserélt” – teszi hozzá Lehoczki doktor.

A törvény hátrányait sorolva ismét a 90 ezer szakdolgozóra hivatkozik, akik az előnyökből nem, csak a hátrányokból részesülnek, hiszen rájuk a fizetésemelés a törvény keretein belül nem vonatkozik. Sérelmezi a kollektív szerződés és a sztrájkjog megszűnését is. Mint mondja, az átvezényelhetőség sem fekete-fehér: elvileg 44 napra szól (de csak elvileg, mert hogy ha az átvezényelt helyen nem tudják másképp megoldani a munkaerőhiányt, akkor ez hosszabb idő is lehet, akár 1+1 év). Ugyanis ami 2020. december 31-ig intézmények közötti átvezénylésnek minősült, az 2021.január 1-jétől intézményen belüli lett, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá rendezték az összes közkórházat és szakrendelőt, így az ország területén minden intézmény jogi szempontból egy intézménynek minősül, így válhat az átvezénylés akár korlátlan idejűvé is.

Az előmenetelhez a teljesítmény alapú elbírálás helyett a felettesi kedvező véleményezést preferálja a törvény, s bár a pótlékok díjazásáról a héten pozitív ígéretek születtek, a tényleges megvalósulás még hátravan.

„Az aláíró voltaképpen lemond a saját sorsa feletti rendelkezésről, ezért nevezem a jogviszonyt rabszolgálati jogviszonynak. De a legfelháborítóbb a 17. paragrafus, amiben a kormány felhatalmazza saját magát, hogy rendeleti úton bármikor, bármit beletehet pluszba a törvénybe vagy kivehet belőle akár a dolgozó aláírása után is” – mondja a sebész, aki egyetért Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértővel, aki szerint emiatt ez a törvény egy biankó csekk.  

Hiszen nehéz elképzelni, hogy bárki alá akarna írni egy olyan hitelszerződést, ahol a bank üres lapokat ad, majd kéri, hogy minden oldalt írjunk alá és bízzunk meg benne, mert ő majd olyan tartalommal és anyagi feltételekkel tölti fel ezt a szerződést, ami az aláírónak mindenben megfelel és jó lesz.

„Összességében a hátrányok véleményem szerint jóval súlyosabban esnek latba, mint az előnyök, így számomra a törvény elfogadhatatlan. Sok kolléga úgy érzi, ha nem ír alá, nem lesz hol dolgoznia. Én vagyok rá az élő példa, hogy van élet a közegészségügyi léten túl is. Itthon dolgozom, a szakmában maradtam, jobban vagyok, mint valaha. Természetesen azokkal a kollégákkal is együtt érzek és elfogadom a döntésüket, akik bármilyen okból aláírnak, hiszen minden élethelyzet más és más, a döntés mindegyikünknek egyedi” – teszi végül hozzá dr. Lehoczki Gergely.

Két éve ez történt

2018. december 12-én, a rabszolgatörvénnyel szembeni ellenzéki tiltakozás miatt botrányba fulladt parlamenti ülésen fogadták el azt a törvényt is, amely 2019. január 1-jével több szektorban megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyt. A rendőrök, a tűzoltók és a büntetésvégrehajtási dolgozók két évvel ezelőtt, január 1-jétől rendvédelmi igazgatási alkalmazottak lettek, a honvédségi fenntartású intézmények civil munkavállalóit pedig honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba sorolta át a törvény. Az utóbbi, újonnan létrehozott jogviszony számos dolgozói csoport, például a honvédelmi tárca civil dolgozói mellett a Honvédkórház alkalmazottaira – orvosokra, ápolókra és adminisztratív dolgozókra – is vonatkozott.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG