2018. december 31-én ugyanis a Honvéd kórházban dolgozó sebészként élte át a Honvédelmi Alkalmazotti Jogviszonyról szóló Törvény (HAJ) életbe lépését.
„A törvény 2019. január 1-jén lépett életbe, amikor a közalkalmazotti jogviszonyom a jogszabály erejénél fogva átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra, amely rengeteg megkötéssel, szabállyal, korlátozással, átvezényelhetőséggel járt. Mivel ezeket nem vállaltam, megszűnt a jogviszonyom”
– meséli a ’deja vu’ érzésekkel szembesülő orvos.
Hiába kérte a kórház vezetését, hogy vállalkozóként maradhasson, nem adták meg az engedélyt. A Honvéd kórházban ez a pár évvel ezelőtti történet akkor 4000 egészségügyi dolgozót érintett, ebből hatvan fő nem fogadta el a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, ő volt az egyik.
„A tavaly október 6-án megszavazott, és november 18-án életbe is lépett Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyról (ESZJTV) szóló törvény kísértetiesen hasonlít a HAJ-törvényre, mondhatni annak a "nagy testvére". Mert hogy amit két éve majd’ 4000 emberen vittek át, azt most közel 130.000 egészségügyi dolgozóval teszik meg. Hozzávetőleg 40 ezer orvossal és 90 ezer szakdolgozóval, akik között a jelenlegi helyzetben is vannak kollégák, akik ugyan a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, de állami kórházban, szakrendelőben dolgozva mégis érinti őket a törvény minden hátránya. A recepciósokat, a műszakiakat, a titkárnőket, a bérszámfejtőket, a konyhásokat, de még a takarítókat is” – magyarázza dr. Lehoczki Gergely, a Free Egészségügy egyik szószólója, aki ismét a NEM mellett döntött a munkaszerződés aláírását illetően. Le is vezeti, hogy miért.
Először az új törvény két előnyét említi, igaz, fenntartásai ezekkel szemben is akadnak. Az egyik előnyként a 2023.január 1-jéig a törvényben rögzített bértábla szerinti orvosi béremelést mondja, másodikként a hálapénz kivezetését a rendszerből. Nem tagadja, mindkettő nemes szándék, de számtalan kérdést is felvetnek. A két éven belül, az önmagát ismétlő történelem miatt ismét döntési helyzetbe került sebész ugyanis úgy látja, hogy az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy az ígéretek és a valóság között az esetek többségében hatalmas szakadék tátong.
„Az orvosok bérrendezése hiába nagyszerű, számomra mégis elfogadhatatlan, mert rajtunk kívül az ESZJTV a többi egészségügyben dolgozó kolléga fizetését nem emeli egy forinttal sem. Ezzel az "oszd meg és uralkodj" elvét erősítik, a dolgozói szolidaritást viszont gyengítik, és ezt jó érzésű ember nem fogadhatja el” – jelenti ki.
Az sem mindegy szerinte, hogy a beígért lépcsőzetes emelésből 2023-ig mennyi és milyen mértékben fog megvalósulni. hiszen az csak két év múlva derül ki. Mint ahogy az is, hogy a megemelt fizetés az inflációnak és egyéb gazdasági folyamatoknak köszönhetően mennyit fog érni akkor ár-érték arányban.
A hálapénzzel kapcsolatban pedig kérdéses, hogy valóban megszűnik-e attól a közegészségügyben, mert törvénybe foglalták?
„Az elv itt is remek, de a módszer elfogadhatatlan. Kriminalizálással, zsarolással, fenyegetéssel akarja a jogalkotó rákényszeríteni mind az adó, mind az elfogadó félt, hogy tartózkodjanak a hálapénztől. Ebben a vonatkozásban kiskaput is hagy a törvény, hiszen a mindenkori minimálbér 5 százalékáig (élelmes emberek kiszámolták, hogy ez 8050 Ft) lehet adni hálaajándékot. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy egy 5000 forintos könyvet becsomagolva mi minden fér még bele, ami eddig is gazdát cserélt” – teszi hozzá Lehoczki doktor.
A törvény hátrányait sorolva ismét a 90 ezer szakdolgozóra hivatkozik, akik az előnyökből nem, csak a hátrányokból részesülnek, hiszen rájuk a fizetésemelés a törvény keretein belül nem vonatkozik. Sérelmezi a kollektív szerződés és a sztrájkjog megszűnését is. Mint mondja, az átvezényelhetőség sem fekete-fehér: elvileg 44 napra szól (de csak elvileg, mert hogy ha az átvezényelt helyen nem tudják másképp megoldani a munkaerőhiányt, akkor ez hosszabb idő is lehet, akár 1+1 év). Ugyanis ami 2020. december 31-ig intézmények közötti átvezénylésnek minősült, az 2021.január 1-jétől intézményen belüli lett, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá rendezték az összes közkórházat és szakrendelőt, így az ország területén minden intézmény jogi szempontból egy intézménynek minősül, így válhat az átvezénylés akár korlátlan idejűvé is.
Az előmenetelhez a teljesítmény alapú elbírálás helyett a felettesi kedvező véleményezést preferálja a törvény, s bár a pótlékok díjazásáról a héten pozitív ígéretek születtek, a tényleges megvalósulás még hátravan.
„Az aláíró voltaképpen lemond a saját sorsa feletti rendelkezésről, ezért nevezem a jogviszonyt rabszolgálati jogviszonynak. De a legfelháborítóbb a 17. paragrafus, amiben a kormány felhatalmazza saját magát, hogy rendeleti úton bármikor, bármit beletehet pluszba a törvénybe vagy kivehet belőle akár a dolgozó aláírása után is” – mondja a sebész, aki egyetért Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértővel, aki szerint emiatt ez a törvény egy biankó csekk.
Hiszen nehéz elképzelni, hogy bárki alá akarna írni egy olyan hitelszerződést, ahol a bank üres lapokat ad, majd kéri, hogy minden oldalt írjunk alá és bízzunk meg benne, mert ő majd olyan tartalommal és anyagi feltételekkel tölti fel ezt a szerződést, ami az aláírónak mindenben megfelel és jó lesz.
„Összességében a hátrányok véleményem szerint jóval súlyosabban esnek latba, mint az előnyök, így számomra a törvény elfogadhatatlan. Sok kolléga úgy érzi, ha nem ír alá, nem lesz hol dolgoznia. Én vagyok rá az élő példa, hogy van élet a közegészségügyi léten túl is. Itthon dolgozom, a szakmában maradtam, jobban vagyok, mint valaha. Természetesen azokkal a kollégákkal is együtt érzek és elfogadom a döntésüket, akik bármilyen okból aláírnak, hiszen minden élethelyzet más és más, a döntés mindegyikünknek egyedi” – teszi végül hozzá dr. Lehoczki Gergely.
Két éve ez történt
2018. december 12-én, a rabszolgatörvénnyel szembeni ellenzéki tiltakozás miatt botrányba fulladt parlamenti ülésen fogadták el azt a törvényt is, amely 2019. január 1-jével több szektorban megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyt. A rendőrök, a tűzoltók és a büntetésvégrehajtási dolgozók két évvel ezelőtt, január 1-jétől rendvédelmi igazgatási alkalmazottak lettek, a honvédségi fenntartású intézmények civil munkavállalóit pedig honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba sorolta át a törvény. Az utóbbi, újonnan létrehozott jogviszony számos dolgozói csoport, például a honvédelmi tárca civil dolgozói mellett a Honvédkórház alkalmazottaira – orvosokra, ápolókra és adminisztratív dolgozókra – is vonatkozott.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
