Tíz napig várták a megkereséseket a márciusra időzített egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a TASZ jogászai, akik még szombaton és vasárnap is speciális jogsegélyszolgálati ügyeletet tartottak. Több, mint 120 embernek válaszoltak e-mailben, sokukkal többszöri egyeztetést és levélváltást is folytattak, miközben hihetetlen történeteket osztottak meg velük a hatalmas döntés előtt álló egészségügyi dolgozók. Múlt héten lapunk is foglalkozott a témával, először Lengyel Inez rezidens, majd dr. Lehoczki Gergely sebész mondta el, miért nem írja alá az egészségügyi jogviszonyról szóló munkaszerződését.
Február 28-án járt le az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkaszerződések aláírásának határideje, és a TASZ jogsegélyszolgálata azért jelentett speciális segítséget, mert nem csak az orvosok vették igénybe, hanem sok szakdolgozó, köztük ápolók, beteghordók, vagy orvosírnokok is. Olyanok, akik jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, de nem értik a részletszabályokat. A megkeresések száma is ezt bizonyítja, az orvos-szakdolgozó arány hozzávetőleg 30-70 százalékos volt.
„Igen sokan jutottak el hozzánk a honlapunkon közzétett ’Gyakran ismételt kérdéseken’ keresztül, de sokan kerestek minket meg plusz kérdésekkel is” – mondja Takács Ádám, a TASZ jogásza.
VÉLETLEN, HOGY NINCS EGYSÉGES JOGI VERZIÓ?
Visszatérő probléma volt, hogy pénteken, szombaton, sőt, volt, ahol vasárnap (!) rakták le a dolgozók elé a szerződéseket, így gyakorlatilag nem maradt gondolkodási idejük arra, hogy eldöntsék, valóban szeretnék-e ezeket az új szerződésbe foglalt feltételeket, vagy sem. Egyesek arról számoltak be, hogy még akkor sem adott lehetőséget nekik a munkáltató a szerződés módosítására, ha a törvény egyébként megengedte volna annál a pontnál az eltérést. Mások azt nem értették, hogy a végkielégítésnél miért vannak más szabályok érvényben, mint általában a közalkalmazottaknál? Ott ugyanis aki eléri a 20 éves munkaviszonyt, adott esetben akár 8 hónap végkielégítésre is jogosult, viszont az új törvény a szerződés meghiúsulása esetén csak 3 hónapot ad még annak is, akinek több, mint 30 éves munkaviszonya van. És voltak, akiknek egyszerűen tisztázni kellett, hogy igazából milyen szabályokat is hozott a jogalkotó rájuk nézve, hiszen sokan nem igazodnak el a jogi nyelvezetben.
„Őszintén szólva még minket, jogászokat is kihívás elé állított ez a helyzet. Egyrészt van egy törvény, meg annak a kormányrendelete, de ezek szabályait külön-külön veszélyhelyzeti rendeletekkel módosítják folyamatosan. Nincs egységes szerkezetbe foglalt verzió, hanem négy különböző forrásból kell egyetlen élethelyzetre vonatkozó mondatot összeollóznunk” – mondja a TASZ munkatársa.
Ki tudja, talán nem is véletlen, hogy ilyen nehéz kihámozni a lényeget. Mindenesetre a jogalkotó nem könnyítette meg a jogászok munkáját és az egészségügyi dolgozókét sem, hiszen a többség egyáltalán nem értette a szerződés jogi nyelvezetét.
A TASZ-hoz főleg olyan döntés előtt álló ingadozók fordultak, akik közül a tisztázás után többen a NEM mellett döntöttek, és voltak olyanok is, akik alapból nemet mondtak a szerződésre, de azért mégis segítséget kértek a megértéshez, hátha aláírják végül.
„A minket felkeresők harmada jelezte, hogy nem folytatja az egészségügyben, és kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy budapesti és vidéki klinikákon is sokan nem írták alá” – mondja Takács Ádám.
TÖBBEN ÍGY MENEKÜLTEK EL
A jogász szerint egyébként az teszi ezt a helyzetet pikánssá, hogy mióta az egészségügyi válsághelyzet miatt felmondási tilalmat rendelt el a kormány az egészségügyben, sokaknak ez maradt az egyetlen menekülési lehetősége, hogy jogszerűen megszüntessék a munkaviszonyukat.
Tehát aki tegnap nem írt alá, annak már be sem kellett mennie felvenni a munkát. Mert hiába tolták el egy nappal a határidőt, akkor is február 28. maradt a hivatalos határidő.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője ugyanis hiába üzente a Magyar Orvosi Kamarának a közösségi oldalára kitett podcastjában, hogy egy nappal kitolják a határidőt, ennek jogszabályi alapja nem volt, így rögzítése nem történt meg.
Előfordulhattak olyan esetek is, amikor visszadátumozott szerződéseket adtak oda az embereknek, amiket még hétfőn is aláírhattak, de érthető módon jogilag elég problémás ilyen szerződéseket szignálni.
Arra a kérdésre, hogy mi volt a legkétségbeesettebb segítségkérés, a jogász azt mondja, szombaton érkezett egy e-mail, hogy az illető még nem kapta meg a szerződését, de vasárnap megy be dolgozni, akkorra ígérték, hogy odaadják.
„Ilyenkor nem lehet arról beszélni, hogy kényszermentesen történik az aláírás. Vagy aláírja, vagy másnaptól nincs munkahelye, nincs társadalombiztosítása, miközben a koronavírus-járvány felfutó harmadik hullámát éljük. Annyira összetett élethelyzet alakult itt ki, hogy megjósolhatatlan, hova fog vezetni mindez az egészségügyben, akár a dolgozók, akár a betegek életében” - tjelenti ki Takács Ádám.
A Magyar Orvosi Kamara arról beszélt múlt héten, hogy egyes orvosokat megzsaroltak az aláírás érdekében, s ezt a TASZ munkatársa sem tudta cáfolni. Véleménye szerint a nyomásgyakorlás puhább formáiról náluk is többen beszámoltak.
„Egyfelől már a rövid határidő is lehet nyomásgyakorlás, de többen arról is meséltek, hogy nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy nem kívánják aláírni a szerződést. Mert ha azt nem írják alá, akkor még végkielégítést sem kapnak”.
Mindez azért problémás, mert a végkielégítés a törvény erejénél fogva jár, és erre a nyilatkozatra nem kötelezhették (volna) őket. A TASZ ugyanakkor megvizsgálta a jogszabályt, amiből kiderül, hogy kötelezettséget támasztott a munkáltatóval szemben, mely szerint fel kellett ajánlania a nemlegességről szóló nyilatkozat aláírását, ezzel védve magát, hogy később a távozó dolgozók semmilyen követeléssel ne tudjanak előállni.
„Ennek aláiratását még ebből az okból elfogadhatónak tartjuk, de azt már nem, hogy falsul azt állítsa a munkáltató, hogy a végkielégítés függ egy ilyen nyilatkozattól” - jelenti ki a jogász.
ÖT PERC AZ ALÁÍRÁSRA
Az egyik legfelháborítóbb tapasztalatuk az volt, hogy sok helyen úgy íratták alá a munkaszerződéseket a dolgozókkal, hogy 5 percre lehívatták őket a főigazgatóhoz, ahonnan nem vihették ki a szerződéseiket, nem fotózhatták le, és nem kaphattak saját példányt.
„Elképzelhetetlen, hogy gondolják ezt, és a szerződést végén még az is ott szerepel, hogy ’az akaratommal mindenben megegyezőként írja alá’ - hitetlenkedik a TASZ szakembere.
Takács Ádám szerint az is hihetetlen, hogy diplomás ápolók kaptak olyan munkaszerződéseket, ahol az érettségihez fűződő fizetési osztályba voltak besorolva, és az ezen túl szerzett képzettségeiket nem vették figyelembe. Több ilyen eset is volt - elképzelhető, hogy így próbálják visszatartani a költségeket, s egyesek megemelt fizetését más emberek alacsonyabb fizetési osztályba sorolásával érik el. Pedig a jogszabály kimondja, hogy kötelező a megfelelő fizetési osztályba tenni azt, aki diplomával rendelkezik. De akinek 1 napja, vagy 5 perce volt aláírni, nem biztos, hogy alaposan át tudta tanulmányozni a dokumentumot.
„Azt tapasztaltuk, hogy jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek az alacsonyabb képesítéssel dolgozó egészségügyi dolgozók, mert egy betegápoló nincs olyan pozícióban, hogy kiharcoljon olyan körülményeket, mint egy orvos, akit lehet, hogy egyenrangúbb partnernek tekint a kórház” - von mérleget a jogi szakértő.
Főleg Európa és Ázsia között vészes. 
