NGM: még jól is járnak a bankok
Az önkormányzatok által felhalmozott hitelek egy részét átveszi a magyar állam, egyrészt így egy jobb adóst kap a bank, másrészt egy jobb adósbesorolást kap az önkormányzat is - sorolja érveit a minisztérium a Privátbankárnak eljuttatott közleményben. A bank részéről az önkormányzati adósság után képzett céltartalék így felszabadítható, hiszen a magyar állam 100%-os garanciája fogja majd biztosítani, hogy a hitel visszafizetésre kerüljön, így van kerete arra, hogy a kezelési költség egy részét megfizesse az államnak.
| A tegnap bejelentett csomaghoz már érkeznek a módosító indítványok >> |
Ezen felül a tőkekövetelmény számításánál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek, hiszen az önkormányzati követelés állami követeléssé válásával csökkenhet a követeléshez előírt, Bázel II. szerinti banki tőkekövetelmény. Így egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek. Azaz az intézkedéssel nem csak a Magyar Állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak - véli a minisztérium.
Ez nem csőd?
Bár tegnap Varga Mihály sajtótájékoztatóján a téma kimaradt, a törvényjavaslatból kiderül: az állam az idei évben átvállalt tartozás 7 százalékának befizetésére kötelezi az érintett bankokat, december 20-áig kell ezt az újabb közterhet megfizetniük. A javaslat indoklásában az szerepel, hogy a lépéssel az állam csökkenti a pénzügyi rendszer kockázatait, ezért cserébe viszont kompenzációt kér.
Felcsuti Péter, a Raiffeisen korábbi vezérigazgatója ennek kapcsán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: ha az állam nem fizeti ki adósságát a bankoknak, az felveti a szelektív államcsőd lehetőségét - akkor is, ha ezt adó kivetésével oldja meg.
Azonban azáltal, hogy mind időben, mind jogilag elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés, szelektív csődeseményről nincs szó - írja reagálásában a minisztérium.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
