"Saját találmányát" a nemzeti konzultációt hívta segítségül Orbán Viktor az internetadó kapcsán elszenvedett vereség után - írja a Frankfurter Allgemeine Zeiutung (FAZ), emlékeztetve arra, hogy a kormányfő korábban - az alaptörvényről zajló konzultáció kapcsán - nyilatkozva a lapnak, elmondta, hogy "nagyon büszke" a konzultációra.
Irányított demokrácia
Bár Orbán Viktor szerint a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép, ám a FAZ cikkírója megjegyzi, hogy a nemzeti konzultáció kevéssé kötött forma, és a kérdések kiválasztásával és megfogalmazásával irányítani lehet a diskurzust. Stephan Löwenstein szerint ezen felül ez a forma "az intézmények megvetését árasztja magából", amely megvetést a miniszterelnök a lap szerzője szerint nem is titkol.
A FAZ kommentárja szerint a kormányfőnek ugyan vereséget kellett elkönyvelnie, de az ellenzék "korán örül, ha azt gondolja, hogy meggyengült ellenféllel van dolga".
Összekovácsolta a világot?
A Financial Times (FT) szerint Orbán Viktor pálfordulását a világszerte az internet mellet kampányolók segítették elő. A pénzügyi lap idézi Neelie Kroes-t a digitális ügyekben tegnapig illetékes EU-biztost, aki azt mondta a visszavonulásra reagálva: büszke rá, hogy az Európai Bizottság pozitív szerepet játszott az európai értékek és a digitális Európa megvédésében.
Az internetadó akár vízválasztó pontot is jelenthetett volna a magyar tüntetők szerint a miniszterelnök illiberális demokráciájában, ami a médiaszabadság korlátozását és a gazdaság egyre erőteljesebb állami kontrollját jelenti - írja az FT. A Die Welt emlékeztet: a magyarok "minden társadalmi rétegen átívelően adtak hangot" tiltakozásuknak, "sokkal erősebben mint ahogy azt az erőtlen ellenzéki pártok valaha is meg tudták volna szervezni", ezért a terv visszavonása a civil társadalom sikere.
Törésvonalak
Az osztrák lap cikkírója, Boris Kálnoky ugyanakkor emlékeztet: Orbán visszavonulásának döntő oka azonban nem a polgári tiltakozás lehetett, mivel a kormányfő rendszerint csak akkor enged, amikor a saját pártjában, a konzervatív véleményformálók és a törzsválasztók körében is morgolódás kezdődik - most is ez történt.
Az internetadó ügyében Orbán "elszámította magát", de ennél több gond is ronthatja a kormányfő kedvét: téves helyzetértékelése miatt mély válság alakult ki a magyar-amerikai kapcsolatokban, s Budapest attól is tart, hogy az új Európai Bizottság "hasonló keménységgel" lép majd fel, mint az amerikaiak. A Die Welt szerint Orbán tudta, hogy Washingtonban kételkednek demokratikus elkötelezettségében, de a "büntetés súlyosságára" nem számított. Emellett Boris Kálnoky szerint további gondot jelenthet, hogy immár belül is törésvonalak vannak a Fideszen belül, hiszen például a reklámadó a konzervatív médiumokkal rendelkező "befolyásos oligarchákat is sújtja".
Csak trükk?
A liberális Süddeutsche Zeitung online kiadásában Cathrin Kahlweit kommentárjában arra hívja fel a figyelmet, hogy új jelenség, hogy tízezrek tüntetnek az utcákon, és köztük nem csak olyanok vannak, akik szemben állnak Orbánnal, ami veszélyes lehet. A konzervatív osztrák Die Presse szerint az eddig "unortodox" reformjairól ismert kormányfő új hangot ütött meg, amit ugyanakkor a cikk írója csak olyan taktikai manővernek tart, amellyel a miniszterelnök ki akartja fogni a szelet a tüntetők vitorlájából.
Az ukrán akciókra adott válaszcsapásnak nevezte a budapesti orosz nagykövetség csütörtökön a Kárpátalja ellen indított előző napi orosz támadásokat. 
