A központi alrendszer pénzforgalmi szemléletmódban számolt 929,2 milliárd forintos hiánya nagyobb, mint az eredeti előirányzatban szereplő 841,8 milliárd forint, és meghaladja a GDP 3 százalékát (az utolsó nyilvános kormányzati GDP-prognózissal számolva 3,2 százalék). Mindez azonban nem zárja ki, hogy a kormányzati prognózisnak megfelelően az egész államháztartást magában foglaló, az uniós kötelezettségeink szempontjából is fontosabb eredményszemléletben számolt éves deficit kisebb legyen a GDP 2,7 százalékánál. Egyes évközi kiadások ugyanis (pl. tulajdonrészek vásárlása) megjelennek a pénzforgalmi elszámolásban, ám az eredményszemléletű hiányt nem növelik, másrészt viszont a kormányzati előrejelzések szerint a terveknél kedvezőbb lehet az önkormányzatok 2013-as egyenlege.

A három százalék körüli, illetve alatti hiány azonban nem jelenti azt, hogy minden a terv szerint zajlott az elmúlt esztendőben, sőt! Bár a részletes éves számsorokat csak január végén publikálja a szaktárca, az első tizenegy hónap adataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy a bevételi oldalon, néhány adónem esetében jócskán elszámolta magát az NGM – és ez nagyon jól jött a büdzsének! Az új adók (kiva, kata) bevezetéséből ugyanis nagyjából 200 milliárd forintot várt a kormány, aminek jó, ha az ötöde megvalósul. Ám mivel a kiva és kata választása egyaránt kisebb adókötelezettséget jelent, mint a hagyományos adózási módok (tao, eva, járulékok, szja), azért az új adók népszerűtlensége végeredményben extra bevételt hozott a kormánynak. Jórészt ezzel magyarázható, hogy az új adókból hiányzó összeget jócskán meghaladja a társadalombiztosítási járulékokból és a személyi jövedelemadóból várható többlet.

Kevesebb jutott családi pótlékra és lakásépítésére

Összességében azonban így is mintegy 150 milliárd forinttal elmaradhatnak az adóbevételek az előirányzatban szereplő összegtől, ami elsősorban a kisebb infláció miatt a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló áfa bevételekkel magyarázható, de valószínűleg nem éri el a tervezett szintet a jövedéki adóból, a bányajáradékból, a játékadóból származó bevétel sem.

A kiadási oldalon úgy tűnik, hogy a költségvetési szervek költései jócskán meghaladják a tervezett szintet és az uniós projektek finanszírozására is többet költ várhatóan az állam, mint az előirányzatban szereplő összeg. A túlköltekezés nagysága több százmilliárd forint lehet.

Az, hogy az említett folyamatok ellenére nem szállt el a hiány, az alapvetően két dolognak köszönhető az előrejelzések alapján. Egyrészt a különböző támogatásokra (lakásépítés, korhatár alatti ellátás, családi pótlék) több mint 100 milliárd forinttal kevesebbet költött az állam a tervezett összeghez képest, másrészt pedig előrelátó módon 400 milliárd forintos tartalékkal készült a 2013-as költségvetés.