Nem véletlenül alakultak úgy a gazdaság számai tavaly, ahogy alakultak - mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2013 második félévében a magyar gazdaság stabilan növekvő pályára állt.

A miniszter szerint míg 2013 első féléve a visszaesésről, addig a második félév már a növekedésről szólt. Varga Mihály azt mondta, hogy a 3. negyedévre fel is gyorsult a növekedés. Ez pedig azt jelenti - legalábbis a miniszter szerint -, hogy lassan visszakapaszkodunk oda, ami a magyar gazdaságot jellemezte.

Negyedév/negyedév alapon például a visegrádi országok közül Magyarország vezető volt ebben a tekintetben. A miniszter szerint a kormány reális és visszafogott célt tűzött ki, amikor 1 százalékos növekedéssel számolt, hogy az államháztartás egyensúlyi pályán maradjon.

Agrárium és az uniós források

Varga Mihály elmondta, hogy 2013-ban a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar járult leginkább hozzá. Ehhez jött még a második félévben a belső fogyasztás növekedése, ami szintén húzta a gazdaságot. A miniszter hozzátette: az európai uniós források intenzívebb felhasználása is hozzájárult a növekedéshez. Mindemellett már most jól látszik, hogy nem következik be az a forrásvesztés, amiről korábban szó volt.

200 milliárdos javulás

Varga Mihály elmondta, hogy a Magyar Államkincstár előzetes adatai szerint a költségvetés alrendszerének hiánya 929,2 milliárd forint lett, míg előzetesen 1125,2 milliárdos összeget fogadtak el.

A miniszter szerint kellettek a kormányzati intézkedések is az egyensúlyhoz. Varga Mihály szerint végig törekedtek arra, hogy ne nyúljanak a 400 milliárd forintos országvédelmi alaphoz. Emellett kiadási és bevételi oldalon tettek lépéseket.

Kiadási oldalon volt egy 92,9 milliárd forintos zárolás, nyáron pedig 128 milliárd forinttal javították az államháztartási mérleget. A miniszter szerint jó pályán tudták tartani a költségvetést.

Kisebb lehet a hiány - két kérdőjel van még

A miniszter elmondta, hogy legrosszabb esetben is 2,7 százalékos lehet az államháztartási hiány. Sőt, adott esettben még jobb is. Két tétel javíthat még a hiányon: az önkormányzati rendszer és a takarékszövetkezeti integráció juttatásának elszámolása még kérdéses. Varga Mihály szerint ha minden jól alakul, akkor akár 2,3 százalékos is lehet a hiány.

Bevételi oldalon több adónemből is kevesebb folyt be az alacsony infláció miatt, ezeket pedig próbálták korrigálni - mondta a miniszter. Az áfából például 130-140 milliárd forinttal folyt be kevesebb, emellett pedig a jövedéki adóból is kevesebb bevétele lett a költségvetésnek a dohánytermékek esetében bekövetkezett változások miatt.

Kisebb összeg folyt be a pénzügyi tranzakciós illetékből is, de Varga Mihály szerint ne lesz jelentős a kiesés. És bár kevesen választották a katát és a kivát, emiatt viszont bevételnövekedés volt a költségvetésben. És a frekvenciadíjból származó bevételek is növelték a bevételi oldalt.

A kiadások között említette a miniszter a rendkívüli árvízi védekezés költségeit. Emellett a pedagógusi életpályamodell elindulását. Harmadik tételnek pedig az uniós források önerőalapjának növelését mondta Varga Mihály, mint kiadásnövelő tételt. Ezeket viszont a többletbevételekből tudták finanszírozni a miniszter szerint.

Mire számítanak 2014-ben?

Az előzőekben felsorolt számok azt mutatják - tette hozzá Varga Mihály -, hogy kedvezően alakultak az államháztartás számai.  Uniós szinten is abban a szűk csoportban vagyunk, amelyben 3 százalék alatt tartották a hiányt, ami azt jelenti, hogy a magyar államháztartás stabil pályán van.

Így 2014-re magasabb növekedést várnak. Az tavalyi duplájával, vagyis 2 százalékos növekedéssel számolnak. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje magas lesz, ami - a miniszter szerint - a belső keresletet növeli, az pedig a gazdaságot húzza. Emellett a foglalkoztatás növelésével és csökkenő munkanélküliséggel számolnak. Az egyensúly mellet a növekedés is erőteljes a magyar gazdaságban, amire az elmúlt 10 évben nem volt példa - mondta a miniszter.

41 milliárd az ESA-híd

Dr. Adorján Richárd főosztályvezető kiemelte: a számok ugyan tényadaton alapulnak, de prognózisok, a következő hónapokban lesznek véglegesek, március végén küldi ki a KSH az uniós statisztikai hivatalnak.

Az ESA-hidat (ami „összeköti” a költségvetés pénzforgalmi gazdálkodását - az Európai Uniós kötelezettségeink szempontjából is fontosabb - eredményszemléletű elszámolással) 41 milliárd forintra becslik jelen pillanatban.