Aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizheti és ellenőrizni is fogja - mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A számvevőszék elsősorban ellenőrzésein és jelentésein keresztül képes támogatni a jó kormányzást, ennek érdekében 2012-ben több mint 100 jelentést hozott nyilvánosságra az ÁSZ.
Egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezünk az önkormányzatok pénzügyeiről, az európai uniós források felhasználásáról, vagy éppen az államadósság alakulásáról. Ezek a területek milliók életét érintik, nem mindegy, hogyan működnek a helyi közszolgáltatások, vagy milyen fejlesztések valósulnak meg egy-egy településen - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
Nem megszorításokra, és kiadáscsökkentésre van szükség
A jelenlegi helyzetben kulcskérdés a közpénzek tervezett, célszerű, hatékony felhasználása, ez alapvetően befolyásolja az ország fejlődési lehetőségeit. Az ÁSZ ellenőrzései rávilágítottak arra, hogy a közpénzek felhasználása során átlátható stratégiákra van szükség, a közpénzt úgy kell kezelni, mintha befektetés lenne.
Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulásra is szükség van ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon a magyar államháztartás. Ez egyfelől a tervezés minőségének javítását, másfelől a hatékonyság és az eredményesség térnyerését jelenti. Minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhető célokat kell társítani, azaz takarékosabb és fenntarthatóbb államra van szükség Magyarországon.
Nem makrogazdasági megszorításokra, a kiadások öncélú csökkentésére van szükség, hanem arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol akár kevesebb pénzből is több közszolgáltatást lehet nyújtani - emelte ki Domokos László.
A uniós források felhasználása gyakran nem átgondolt
Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban Domokos László elmondta, hogy 2012-ben több számvevőszéki ellenőrzés is közvetlenül érintette és értékelte európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.
Szembetűnő a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. Az uniós források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következő 10-20 évben. Így a teljes időszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ - említette a gondokat az ÁSZ elnöke.
A 2014 és 2020 közötti időszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.
Az adósság átvállalás olyan, mint a mesterséges lélegeztetés
Az, hogy az állam átvállalja a önkormányzatok adósságát, önmagában nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetően jónak tartom - mondta. A számvevőszéki ellenőrzések megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztetette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg - fűzte hozzá. Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelődjön - hangsúlyozta.
A felsőoktatás átalakításáról is beszélt
Az ÁSZ elnöke a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a számvevőszék még 2009-ben hozta nyilvánosságra a felsőoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés időszaka. A számvevőszék akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielőbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elő, és pazarló állami támogatást jelent.
Az ÁSZ a PPP beruházásokról szóló ellenőrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával, 2004 és 2011 között megvalósult kollégium projekteket. Azt láttuk, hogy ezek a beruházások előnytelenek a felsőoktatási intézmények, így az állam, az adófizetők számára is. A PPP konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következő 15 évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükségű - emelte ki Domokos László.
A felsőoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és főiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézményből 13 egyáltalán nem ellenőrizte a tulajdonában lévő társaságokat - mondta Domokos László.
Az idei év egyik legfontosabb eredménye, hogy az ÁSZ november közepén együttműködési, partneri megállapodást írt alá a kínai számvevőszékkel. "Ez azért is különösen fontos, mert 2013 és 2016 között Kína tölti be az INTOSAI, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöki posztját, így a világ egyik vezető számvevőszékével is közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetünk" - emelte ki Domokos László.
A számvevőszék bekeményít: az ellenőrzéseknek következménye lesz
Az idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka, ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttműködés hiányának akár büntetőjogi következményei is lehetnek - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
Vang Ji Európának is üzent. 
